Mind a taiji, mind a yin és yang csakis megfeleltetések útján
értelmezhető. Ezt az értelmezést segíti
a wu wei, a nem-cselekvés elve.
A nem-cselekvés nem az
elkötelezettségmentes semmittevést jelenti, hanem azt, hogy a természet bennünk
megjelenő aktivitását éljük át. Mivel a kínaiak a valóságot ciklikus
természetű, szakadatlan mozgásként értelmezték, hogy struktúrát teremtsenek,
hogy megszabják a változás ciklusainak korlátait, vezették be a yin és yang fogalmát.
Amint
a yang elérte a tetőpontját, visszavonul a yin javára, amint a yin elérte
a tetőpontját, visszavonul a yang javára. Fritjof Capra: Az áradat megfordulása
Csakis úgy vagyunk képesek észlelni a természetes rendet, ha egyek
vagyunk vele, nem manipuláljuk azt. Minél inkább sikerül megvalósítani a wu
weit, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a yin és yang folytonos változása
nem akadálya lesz életünknek, hanem alapja annak a harmóniának, mely segít
abban, hogy a tudatunkban tisztán jelenjenek meg a dolgok, úgy, ahogy azok valójában
vannak. A wu wei, a nem-cselekvés, bár tartalma érzékelhetőbben kifejezhető erő nélküli cselekvésként megfogalmazva, a taoizmus legfinomabb tanításaként jelenik meg a
taijiquanban. A folytonos áramlás maga az átélhető valóság. Nem erők hatása,
hanem a természetes rend.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése