Swayambhu, 2008. március
A sztupa négyzet alakú,
„szögletes" alapja a világegyetem szilárd, „föld" aspektusát fejezi
ki, színe sárga. A büszkeség zavaró érzelméhez kapcsolódik. A megvilágosodás
állapotában ez az érzés olyan bölcsességgé alakul át, mely minden dolog
alapvető azonosságát fejezi ki: minden a tudat potencialitásából jelenik meg. Az e fölött lévő kerek, csepp
alakú forma a víz elemet jelképezi, a világegyetem „ áramló" aspektusát. A színe kék, és a
harag érzéséhez kapcsolódik. A harag tükörszerű bölcsességgé alakul át tisztán
megmutatva a dolgokat, ahogyan azok vannak, anélkül, hogy
hozzátenne vagy elvenne
belőlük. A következő szint a „ hő
", a tűz elem. A színe vörös, és az egoisztikus vágyat képviseli, ami a
megvilágosodáskor megkülönböztető bölcsességgé válik. A megkülönböztető
bölcsesség látja az összes dolgot, amint különállóan megjelennek, de egyben a
teljesség részeiként is. Tibetben és
Nepálban ez a négyzet alakú rész (mint pl. a Bodnáth és a Szvajambu sztupáknál)
bölcsességszemeket kap, melyek a négy égtáj felé néznek. A gyűrűkből álló,
csúcsban végződő felső rész a levegő vagy
„mozgás" elemet
szimbolizálja, amihez a zöld szín és a féltékenység, illetve az irigység
érzései tartoznak. A buddhista gyakorlat ezeket az érzéseket az aktív
tapasztalat Buddha-bölcsességévé alakítja át, amit mindent beteljesítő
bölcsességnek is neveznek. A sztupa legfelső része egy Újholdon levő Nap-szimbólumból
és a térelem cseppjéből áll. A színe fehér, és tisztátalan állapota a nemtudást
és a tompaságot jelképezi, mely mindent átható bölcsességgé alakul,
megvilágosodássá, mely teljesen határok nélküli időben és térben. Ez az öt
bölcsesség nem más, mint a Buddha-tudat
öt aspektusa, mely a gyémántszerű megvilágosodás tartója Dordzse Csang formájában,
Karmapa megtestesülésén keresztül fejezi ki önmagát. Az öt bölcsesség
megvalósítása az ún. Buddha-lényeg vagy
Mahamudra, mely téren és időn túl mindannyiunk igazi természete. Az ebben való időzés bármely időben és helyen maga a megvilágosodás.
Láma Ole Nydahl: Belépés a Gyémánt útra
A tibetiek a sztupát
csörtennek (mchod-rten) nevezik, a szó jelentése: áldozatok,
fogadalmi
ajándékok gyűjtőhelye, tartója, amely egyesíti magában a templom
felépítésenek
jellegzetességeit. Mint ilyen, a nagy szentek és lámák relikviái,
hamvai,
testrészei és személyes használati tárgyai mellett fogadalmi ajándékokat
is
magában hordoz, úgymint Buddha képeit, szobrait, nemesfémből készült
tárgyakat,
ékszereket, agyagból készült fogadalmitáblácskákat (tsha-tsha),
kis fehér varázsgolyócskákat
(pheldrung rilbu) – amelyek csodatevő szentek
elégetésénél keletkeznek -, és
egy kis életfácskát is.
