2010. december 28., kedd

Mese


Az istenek megteremtették a világot, már csak az volt hátra, hogy az erőt is belehelyezzék. Tanakodtak hová tegyék, hogy az ember meg ne találja. Egyikőjük azt mondta: - Tegyük a föld alá!  - Az nem jó, - mondta egy bölcsebb isten, -  mert az ember előbb utóbb feltúrja a földet és megtalálja, tegyük a hegy tetejére. Végül a legbölcsebb legöregebb isten szólalt meg: - Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember előbb-utóbb megmássza a hegyeket, tegyük magába az emberbe, ott sose fogja keresni.

Buddhista tanmese

Lílávadzsra: Az evolúcióról buddhista szemmel

A „nagy szekér” buddhizmus mádhjamaka filozófiája már a kora középkorban kimutatta, hogy a fogalmi gondolkodás a fogalmak elvont jellege és a gondolkodásban implikált logikai műveletek belső ellentmondásai miatt elvileg alkalmatlan a valóság megismerésére, s a fogalmak nem a tényleges jelenségeket, hanem az azokhoz való viszonyunkat – végső soron saját attitűdjeinket és életgyakorlatunkat – tükrözik. A gondolati modell szabályozhatja és modulálhatja ugyan az emberi viselkedést, tartalmát azonban a kérdésfelvetéstől az alapfogalmakig és az alapvető előfeltevésekig emberi célok, szükségletek és értékek határozzák meg.
Ezzel az ideologikus funkcióval önmagában egyébként nem volna baj, ha nyíltan láthatók lennének a gondolati modellek mögött munkáló célok és értékek. Utóbbiak azonban legtöbbször el vannak leplezve, vagy a megfogalmazott értékek nem a valódi motivációt fejezik ki, nem felelnek meg a tényleges gyakorlatnak, s ezáltal tág teret adnak mind az önáltatásnak, mind pedig a társadalmi manipulációnak. Mindez azt jelenti, hogy buddhista szempontból egy gondolati modell – így az evolúcióelmélet, vagy akár általában a tudományos paradigma – értékelésénél nem az a kérdés, hogy igaz-e, hanem hogy milyen célokat szolgál, milyen értékeket fejez ki, és ezen célok és értékek eszközeként milyen társadalmi hatásokkal jár?


Lílávadzsra (Pressing Lajos): Az evolúcióról buddhista szemmel

2010. december 27., hétfő

Taoista történet 5.

Nem léteznek olyan démonok, akik jönnek és megbüntetnek, ha vétkezel. Halálod után nem létezik pokol, csak ha hiszel benne. A tudat igen erős, elég erős ahhoz, hogy megalkossa a környezetet, amit elképzelsz, és bele is zárjon teljes lényeddel abba a dimenzióba akár az idők végezetéig. Jutalom pedig csak a következmények szempontjából létezik. A következmény pedig nem élőlény. Nincsen önálló elméje. Nem is tárgy, hanem erő.

Teng Ming-Tao: Taoista történet

2010. december 25., szombat


A yin és yang egymásba alakulásának minden pontja egyszerre jelenlévő, de egyetlen, töredéknyi pillanatban mégis különbség tehető a pontok között. Ha Fritjof Capra ábráját szemléljük (katt), látható, hogy bár mesterségesen ugyan lehet határokat szabni a mozgásnak, hogy értelmezhetővé váljon az Abszolút, ez valójában csak egy pillanatfelvétel, mely fogódzót ad a megfejtést kereső kezébe. Ha megállítjuk yin és yang mozgását, az alakzatot, mint egy gömböt képzelhetjük el. Ennek a gömbnek, felületének, belsejének, bármely pontját megragadhatjuk, azt elnevezve, pedig megkülönböztethetjük a többitől. Az egyes pontokat legegyszerűbben a körülöttük lévő yin és yang mennyiségével tudjuk meghatározni. Ha a yin jelölésére a megszakított egyenest:
,
     
a yang jelölésére pedig a folyamatos egyenest      
használjuk,  ahogy ezt tették a régi kínaiak, legelőször is meg tudjuk különböztetni azt a két pontot, melyekben adott pillanatban csak a yin, vagy csak a yang erő érvényesül. Ha finomítani akarjuk a különbségtételt, jelöljük első pontunkat két megszakított egyenessel      ,
így egy következő pontot, melyben a yang erői is érvényesülnek, jelölhetjük egy megszakított és egy folyamatos vonallal      .   
A sort, persze, a végtelenségig folytathatjuk, attól függően, hány pontot akarunk megkülönböztetni. Létrehozhatunk négy, öt sorból, vagy akár huszonnégy sorból álló jeleket. Valóban csak az szab határt, hogy az egységnek, melyben a megkülönböztetést végezzük, hány pontját akarjuk megjelölni.

2010. december 19., vasárnap

A buddhadarma szerint a spiritualitás nem más, mint foglalkozni létünk megmunkálandó alapanyagával, ami a saját tudatállapotunk.


Chögyam Trungpa:A figyelmesség alapjai

2010. december 15., szerda

Az 5 elem megfeleltetései



elem
Fa
Mu
Tűz
Huo
Föld
Tu
Fém
Chin
Víz
Scui
kínai írásjele
irány
kelet
dél
középpont
nyugat
észak
íz
savanyú
keserű
édes
csípős
sós
szagok
avas
égett
édeskés
fanyar
poshadt
állata
sárkány
daru
leopárd
tigris
kígyó
színe
kék/zöld
vörös
sárga
fehér
fekete
bolygója
Jupiter
Mars
Szaturnusz
Vénusz
Merkúr
gyümölcsök
szilva
sárgabarack
datolya
őszibarack
gesztenye
erények
szeretet
szemérem
hűség
igazságosság
bölcsesség
érzékszervek
látás
tapintás
ízlelés
szaglás
hallás
megnyilvánulás
kiabálás
nevetés
éneklés
siránkozás
nyöszörgés
jellemvonások
agresszív
közlékeny
meggondolt
introvertált
makacs
ártalmas érzelmek
elégedetlenség, depresszió
túláradó öröm, gyász
megszállottság
gond, bánkódás,
szomorúság
félelem
gondolkodásban játszott szerep
képzelőerő
ítélkezés
töprengés
emlékezés, aggódás
„érlelés”
évszakok
tavasz
nyár
nyárutó
ősz
tél
légköri jelenség
szél
hőség
nedvesség
szárazság
hideg
természeti csapás
viharok lezúdulása
tűzvész
áradás
aszály
jégverés, fagy
termelés
születés
növekedés
beérés
aratás
raktározás
teremtmények
szőrösök
tollasok
csupaszok
páncélosok
pikkelyesek
állatok
kutya
marha
tyúk
sertés
anatómiai rendszer
izmok
erek
hús - kötőszövet
bőr
csont
szerv, zsiger
máj, epehólyag
szív, vékonybél
lép, gyomor
tüdő, vastagbél
húgyhólyag, vese
testnedvek
könny
izzadság
nyál
orrváladék
vizelet
„testdíszek”
köröm
arcszín
ajkak
szőrzet
haj

2010. december 12., vasárnap

Az aranyvirág fakadásának titka




A szemlélődő befelé fordulásról mindenki beszélhet, senki sem tudja azonban gyakorolni és megvalósítani, ha nem tudja, hogy ez a kifejezés mit jelent. Amit a szemlélődő befelé fordulással befelé kell fordítani, az a tudatos szív, amelynek arra a pontra kell irányulnia, ahol a formaképzés szelleme még nem lépett a megnyilvánulás terére. A hat láb magas testünkön belül, a testünknek ama alakja felé kell törekednünk, amilyen az az ég és a föld teremtése előtt volt. Amikor manapság az emberek csak egy- két órát fordítanak arra, hogy megpróbálkozzanak a meditációval, és ezalatt is csak a saját énjüket szemlélik, és ezt nevezik szemlélődő befelé fordulásnak - hogyan fakadjon ebből valami érdemleges eredmény?

2010. december 10., péntek

23 elv


1. A könnyű energia felemeli a fejet.
2. A szemek Szellemmel telve összpontosítanak.
3. Süllyeszd be a mellkast, íveld a hátad.
4. Engedd le a vállad, lógasd a könyököt.
5. Rendezd a csuklót, nyújtsd ki az ujjad.
6. A test középen van és egyenes.
7. Húzd be a keresztcsontot.
8. Lazítsd el derekadat és combjaidat.
9. A térdek mintha lazák lennének, de nem azok.
10.  A talpak a földet érintik.
11.  A hegyet völgy követi, a testrészek egyesüljenek egy egésszé.
12. Különböztesd meg a könnyűt és a nehezet.
13. Benső és külső kölcsönösen irányítja egymást. Lélegezz természetesen.
14. A Yi-t használd, ne a Li-t.
15.  A Qi kering a testben; kettéválik, fel- és lemegy.
16.  A Yi és a Qi kölcsönhatásban van.
17.  Az egyes testhelyzetek természetesen követik egymást; nem kell erőltetni, nincs ellenfeszülés, a test jól érzi magát.
18.  Mindegyik forma nyugodt.
19.  Egyik testhelyzet se legyen se túl kevés, se túl sok. A testtartások a középpontot keresik és egyenesek.
20.  Láthatatlanul alkalmazd technikáidat, ne leplezd le őket.
21.  Nyugalom a mozgásban
22.  Mozgás a nyugalomban.
23.  Könnyűség, majd fürgeség; fürgeség, majd mozgás; mozgás majd váltakoztatás. 
 

Ismeretlen szerző: A taijiquan alapelvei. Dr. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek taiji-titkai

2010. december 8., szerda

A teljesség felé


A kulcs kettőt fordul a zárban

Bontsd szét személyedet és beléd tódul a világ.
Bontsd szét a személyeddé vált világot és beléd tódul a teljesség.