2011. december 31., szombat

Leborulás


Amikor testünk az öt ponton (térdek, kezek, homlok) a földet érinti, gondoljunk arra, hogy az öt zavaró érzelem (harag, ragaszkodás, nem-tudás, büszkeség és féltékenység) eltávozik belőlünk, és eltűnik a földben. Ezáltal teljes tisztulást tapasztalunk. A Leborulások két aspektusa a tudat mérgeinek eloszlatása és a Három Drágakő áldásának befogadása – lehetővé teszi a büszkeség, a ragaszkodás, a féltékenység, a harag és a nem-tudás átalakulását az öt bölcsességgé. Bíznunk kell abban, hogy ez az átalakulás ténylegesen végbemegy, és hogy természetes, bennünk rejlő képességünk van e bölcsességek kifejlesztésére.

Láma Gendün Rinpocse: A leborulásokról

2011. december 30., péntek

A napi gyakorlás


A napi fegyelmezett gyakorlás egyik fő érdeme az, hogy könnyedén átlátunk a múlékony kedélyállapotok csábításán. Ha elkötelezzük magunkat amellett, hogy korán felkelünk a meditációhoz, az függetlenné válik attól, hogy egy bizonyos reggel fel akarunk-e kelni,vagy sem. A gyakorlás magasabb mércét állít elénk: hogy emlékszünk-e az éber jelenlét fontosságára és arra, hogy milyen könnyen úrrá lehet rajtunk a tudatosságot és érzékenységet nélkülöző élet gépiessége. Már önmagában az megedz bennünket, ha korán felkelünk, hogy gyakoroljuk a nem cselekvést. Elegendő hőt termel atomjaink újrarendeződéséhez, valamint a tudat és a test új és erősebb kristályrácsával lát el minket, mely elősegíti, hogy őszinték maradjunk, és emlékeztet arra, hogy az élet sokkal többről szól, mint a dolgok elintézéséről.


A fegyelmezett gyakorlás olyan állandóságot kölcsönöz, mely független attól, milyen napod volt tegnap, és milyen nap előtt állsz ma. Különösen azokon a napokon próbálok időt szakítani a formális gyakorlásra - még ha csak néhány percet is -, amikor nagy jelentőségű - örömteli vagy fájdalmas - események történnek, amikor a tudatomat és a körülményeket teljes zűrzavar jellemzi, amikor sok a teendőm, és erős érzések jelennek meg. Ily módon kisebb az esélye, hogy elszalasztom e pillanatok jelentőségét, s talán egy kicsit ügyesebben is jutok át rajtuk.


JON KABAT-ZINN
BÁRHOVÁ MÉSZ, OTT VAGY


2011. december 29., csütörtök

A megvilágosodás ékköve

61.
A szamszára oka, hogy a tudat érzékeléséhez, 
Mint valósághoz ragaszkodunk.
Ha engeded, hogy tudatod természetes, gondolatoktól
Mentes állapotban nyugodjon,
ez maga Csenrézi, a Tudat Végső Természetében
Való Magasztos Megpihenés.
A tudat végső természetében nyugodva,
recitáld a hat szótagú mantrát.

Patrul Rinpocse





Katmandu, 2008

2011. december 27., kedd

A Tao te king 15. verse


A Tao te king versei között van egy (XV.), amely az őskori Mesterről szól.
„A régi Mesterek meg tudták nyitni a lezárt rejtélyeket” – mondja mindjárt bevezetésül. A mondat a létről és az életről, a nyíltságról és a zártságról, az éberségről és a kábaságról megbeszéltek után különösebb nehézséget nem nyújt. Az Élet Mesterének legfontosabb tevékenysége és hivatása a megnyitás volt. Ahol az élet lezárult, ahol elkezdett merő élet lenni, semmi más, csak biológiai folyamat, ott a Mester, mint a nép vezetője a sivatagban, amikor a kősziklából vizet fakaszt, az életet a lét számára ismét megnyitja. A helyet, ahol a lágy, a passzív élet elkezd megkövesedni, ismét felszabadítja és a lét spirituális erői számára hozzáférhetővé teszi. Ez volt a Mester tudása. Mert az életnek lágynak, passzívnak kell lenni – érzékenynek –, intenzíven érzékenynek, hogy a lét isteni erőit be tudja fogadni. Lágynak kell lenni, mint az asszony vagy a csecsemő. „Ami a földön a leglágyabb, legyőzi azt, ami a földön a legkeményebb.” – „A lágy legyőzi a keményet, a gyenge legyőzi az erőset.” – "Ha az ember erősödik, öregszik."

Hamvas Béla: Scientia sacra

15
akik a régi időkben kiválók voltak mint mesterek
titokzatosak voltak előkelők mély tudományok ismerői
kikutathatatlan sejtelmesek
annyira érthetetlenek 
hogy akár le is lehet rajzolni őket
vigyázatosak voltak
mint aki télidőben átgázol egy folyón
körültekintők
mint aki mind a négy szomszédjától retteg
csupa méltóság
mint egy vendég
engedékenyek
mint amikor már olvadozik a jég
tisztességesek
mint a faragatlan tuskó
távoliak
mint a völgyek
zavarosak
mint a sáros pocsolyák
van-e hát aki ezt a zűrzavart itt földerítené
Lassan kitisztul
van-e aki sokáig várni tud tetteknek idejéig
Lassacskán élni kezd
törődj az Úttal s ne kívánj olyan nagyon kiteljesedni
ha nem kívánsz kiteljesedni
fáradt lehetsz anélkül hogy
meg akarnál újulni mindjárt

Karátson Gábor fordítása

15. AZ ERÉNY RÉGI PÉLDAKÉPEI
A hajdankor bölcsei okosak, finomak,
szellemesek, mélyértelműek voltak.
Mivel mélyértelműek voltak,
nem értették meg őket teljesen.
Mivel nem értették őket eléggé,
azért megkísérlem őket megérteni.
Mily óvatosak voltak!
Mint az az ember, aki télen átkel a folyón.
Mily éberek voltak,
mint mikor valaki mind a két szomszédjától fél.
Méltóságosak voltak, mint egy idegen.
Előzékenyek voltak, mint amily olvadékony a jég.
Egyszerűek, igénytelenek voltak, mint a nyers fa.
Szeretetreméltóak, kedvesek voltak, mint a völgy.
Titokzatosak voltak, mint a mély víz.
Ki tudja a homályosat megvilágítani?
Ki tud életet lehelni a holt anyagba?
Aki telítve van a Taoval,
annak nincs szüksége más teljességére.
Aki más teljességére nem törekszik,
azt az új meg nem vakítja.
Az, ha egyszerű is, tökéletes.


 Ágner Lajos fordítása

2011. december 14., szerda

Tao te king

Lao-ce: Tao te king 


16.

juss el a végső ürességig
állhatatosan őrizd a csendet
a tízezer dolog mind együtt föláll
látom ahogy fordulni kezdenek
a dolgok valamennyien
visszafordulnak gyökereikhez
a gyökerekhez visszatérni: csend
azt mondjuk: az Ég elrendelése
mennyei sorsához aki visszatér: maradandó
a maradandót megismerni: fény
nem ismerni a maradandót: téboly és verem
a maradandó ismerete: türelem
aki türelmes abban nincs előítélet
nincsen benne előítélet körben halad
körben halad vagyis nagy
nagy vagyis ő maga az Út
az Út
csak fut
tovább
lehull
a test
semmit se
veszt

Karátson Gábor fordítása

2011. november 29., kedd

Dzogcsen


A Dzogcsen fő pontja a szemlélet, a Természetes Állapot felismerése, és a benne való folyamatos tartózkodás az út. Ez minden közt a legmagasabb. Alatta nyolc másik jána (jármű) van, ahol a gyakorló nem számít, hogy elmésen vagy tudatlanul – ragaszkodik (’dzin-pa) a valósághoz és a cselekedethez (bja-ba), mellyel be akar valamit teljesíteni. A Dzogcsen, ezzel szemben, teljességgel mentes minden megragadástól, tartástól, és felszabadító cselekedettől (’dzin-med). Mikor gyakorlóként elkezdjük a Dzogcsen útját, valaki, aki maga is közvetlenül tapasztalja a Természetes Állapotot, be kell, hogy vezessen minket. Pusztán egyszer találkozni vele, mint egy új ismerőssel, nem elég. Fel kell fedezni magunkban a Természetes Állapotot, újra és újra átélve, és így nem marad kétségünk felőle. Ezért gyakorolnunk kell, rátekinteni a gondolatainkra, észrevéve, ahogy feljönnek, tartózkodnak, és eltűnnek.
Meg kell néznünk, honnan jönnek föl, hol tartózkodnak, és hová mennek. Így felfedezzük, hogy a gondolatok anyagtalanok, pusztán feljönnek, és újra eltűnnek, nem hagyva maguk után nyomot. Ha nem avatkozunk bele, vagy nem igyekszünk őket megváltoztatni, felszabadítják és eloszlatják önmagukat. Ezért meg kell tanulnunk, hogyan tartózkodjunk és maradjunk módosítások nélkül ebben a Természetben. Itt nincs semmi változtatnivaló, módosítani való, helyrehoznivaló (ma bcsosz-pa). A gondolatok csupán feljönnek és felszabadulnak. 

Lopön Tenzin Námdák Rinpocse: Dzogcsen - A filozófiától a szivárványtestig

2011. november 13., vasárnap

Shen 3.


Shen
A tudat egyik aktív megjelenési formája a Shen. A Shen ugyan szellemet jelent, de valójában annak minőségére utal. Ez az egyik legkifinomultabb energia, amely, ha nagy mennyiségben áll rendelkezésre, akkor a test folyamatai ennek használatával könnyen irányíthatóvá válnak. Ennek az az oka, hogy ahol a Shen megjelenik, vagyis nagy a szellemi energia, ott a Qi is hamarosan összegyűlik. A Shen központja a két szemöldök találkozási pontja felett, a homlok közepe alatti kis mélyedésben található. Ezt hívják felső Dan Tiannek. Ha ide megfelelő mennyiségű energiát gyűjtünk, akkor képesek leszünk olyan energiákat meglátni, amelyeket finomságuk miatt eddig még nem érzékelhettünk. A Shen hatása életünkre óriási, mégis igen ritkán alkalmazzuk. A modern társadalmak a gondolatokat jutalmazzák, és mivel a szellem a gondolatok ellentéte, legtöbbször passzív marad. A Shenünk gondolkodás hiányában nem kételkedik, ezért döntései magabiztosak és helyesek. A világ bölcs uralkodói mind nagy szellemmel rendelkeztek. Ha ezt a részünket képesek vagyunk tudatosítani, és kezünkben tartan, továbbvihetjük azt a halálunk utánra is.

Havasi András: A TaijiQuan elmélete és filozófiája

Sen
Ez a legnehezebben definiálható energia. Gyakran fordítják a szellem szóval. A stabil Sen hiánya őrültséghez vezet, erőszakossághoz, depresszióhoz, belső zavarhoz. A stabil Sen jelenléte tisztaságot hoz, olyan érzést, hogy az ember összhangban van az élettel, harmóniában más emberekkel.

Paul Crompton: Taj Csi

v.ö.:

2011. november 10., csütörtök

Shen 2.


A Shen szélesebb körű jelentése magában foglalja egész mentális, érzelmi és spirituális tudatosságunkat. Így nem csak a szívhez, hanem a belső szervekhez, a mirigyekhez, az agyhoz, az emlékezéshez, az idegrendszerhez, az érzékekhez, az érzelmekhez, a finom testekhez és személyiségünk minden lehetséges részéhez, mind a tudatoshoz, mind a tudattalanhoz kapcsolódik.
A Shen  magasabb szintű jelentése az eredeti Shen (Yuan Shen), az eredeti tudat, vagy eredeti szellem. Ez a jelentés eltér a közönséges tudattól, melyet befolyásolnak a körülmények és a tapasztalások. A nyugati vallások szóhasználatával élve az egyéni lélek és az egyetemes lélek bennünk lakozó része közötti különbségről van szó. Az eredeti Shen feltétel nélküli és határtalan. Gyakran hasonlítják tükörhöz vagy kristálygömbhöz, mely tiszta és üres, így visszatükrözi az egész világot. A taoisták néha faragatlan tömbnek hívják, mert nem hatott rá a világ, és teljes potenciáljában él.

2011. november 3., csütörtök

Shen 1.


Shen
(szellem)

A kínai shen szó a szellem mellett jelent még istenséget és lelket is. Egy igen különleges kategóriája az ókori kínai mitológiának és kozmológiának. A szellemen azokat az égi lényeket értették, akik a gonosz szellemek, démonok (gui) ellentétei. Ezenkívül a szellem volt az a lelket adó princípium, amely minden élőlényt irányít. A középkorban a szellemet egyfajta "életerőként" értelmezték, amely minden ember szervében, különösen a szívében jelen van, és vörös madárként képzelték el. Az ős- elemekről szóló tanítás szerint a szellem a tűzzel áll kapcsolatban. A szellem megjelenési formája az égen a hőség, a földön a tűz. A késő népi mitológiában a szellem egyszerűen jó szellem vagy istenségként jelenik meg.


A Shangjing hagyományban a testre úgy tekintenek, mint különféle istenek és szellemek (shen) lakhelyére. Ezek, a test különböző pontjain élő istenségek védelmezik meg a testet a betegségektől, járványoktól. A meditáció terminusa az ’istenek megőrzése’ (cunshen) arra a folyamatra utal, melyben a gyakorló megőrzi a testében lévő istenségeket, nem engedi eltávozni őket, így tartja fenn a harmóniát a mikrokozmosz és a makrokozmosz között.  (A taoista, táplálkozásra vonatkozó rendszabályok között van egy, a szagos növények fogyasztásától, mint pl. a hagymaevéstől tiltó parancsolat, mely szintén erre az elképzelésre épül, hogy ti. a taoista hit szerint az ételben lévő ’szagos növények’ kikergetik testünkből az isteneket.)

2011. október 21., péntek


Apám tudatosság, anyám üresség,   
Országom a Tan hazája,

Nincs kasztom, nincs hitvallásom,
A zűrzavar az életerőm,    
Itt vagyok a ragaszkodás, harag és tudatlanság lerombolásáért. 

                                                                                 (Guru Rinpocse)
                                                                                                                http://www.urgyen.eoldal.hu/

2011. október 7., péntek

Seiza



 




http://www.corbisimages.com/stock-photo/rights-managed/42-18266154/young-woman-in-seiza-posture



Ülő testhelyzet.
A seiza egyedül Japánra jellemző ülésforma. A gerincoszlop egyenes, a ki a seika-tandenben összpontosul, a vállak és a mellkas laza, a kéz a combon nyugszik, sem az ujjak, sem a könyök nincs szétfeszítve. A térdek között két ökölnyi távolság van (a nőknél csak egy ökölnyi).
Olyan érzésnek kell lenni seizában, mintha az ég és föld közé volnánk kifeszítve.



Ikegami (1968) három ülésmódot hasonlított össze: a zen meditációban használt fél ill. teljes lótuszülést (hankafuza ill. kekkafuza), a sarkon-ülést (seiza) és a „törökülést” (agura). Ez az utóbbi kettő használatos leginkább a gyékénypadlójú japán lakásban, ahol lapos párna szolgál szék helyett. 
Ikegami statikailag a kekkafuzát találta a legstabilabb üléstípusnak, mert a két térd és az ülep alkotta háromszög majdnem egyenlő oldalú.
Minél közelebb esik a ténylegesen mért súlypont a mértani súlyponthoz és minél csekélyebb az ingadozása, annál stabilabbnak tekinthető egy ülésmód. Ikegami három csoport súlypont-fluktuációját vizsgálta: középiskolásokét, zen meditációban járatlan felnőttekét és zen mesterekét. Úgy találta, hogy az ülés stabilitása nő a korral, a középiskolások súlypontja a felnőttekénél jobban ingadozott, mert kevésbé szoktak hozzá egy azonos testhelyzet hosszabb ideig való fenntartásához. De az ülésben való jártasság mégsem függ össze szükségképpen a súlypont-ingadozással, mert a zen mestereknél a súlypont nemcsak hankafuzában – amelyben jártasabbak – fluktuált kevésbé, mint a zazenben gyakorlatlan felnőtteké, hanem az agurában és seizában is, amelyekben mindkét csoport éppolyan járatos. Emellett a zazenben járatlan felnőttek fluktuációja éppen a hankafuzában volt a három ülés közül a legkisebb. Nyilvánvalóan az ülésmód stabilitása döntőbb a jártasságnál.




Terebess Gábor A ZEN MEDITÁCIÓ PSZICHOFIZIOLÓGIÁJA



2011. október 4., kedd

Sztupa




Swayambhu, 2008. március

A sztupa négyzet alakú, „szögletes" alapja a világegyetem szilárd, „föld" aspektusát fejezi ki, színe sárga. A büszkeség zavaró érzelméhez kapcsolódik. A megvilágosodás állapotában ez az érzés olyan bölcsességgé alakul át, mely minden dolog alapvető azonosságát fejezi ki: minden a tudat potencialitásából  jelenik meg. Az e fölött lévő kerek, csepp alakú forma a víz elemet jelképezi, a világegyetem  „ áramló" aspektusát. A színe kék, és a harag érzéséhez kapcsolódik. A harag tükörszerű bölcsességgé alakul át tisztán megmutatva a dolgokat, ahogyan azok vannak, anélkül, hogy
hozzátenne vagy elvenne belőlük. A következő szint a  „ hő ", a tűz elem. A színe vörös, és az egoisztikus vágyat képviseli, ami a megvilágosodáskor megkülönböztető bölcsességgé válik. A megkülönböztető bölcsesség látja az összes dolgot, amint különállóan megjelennek, de egyben a teljesség részeiként is.  Tibetben és Nepálban ez a négyzet alakú rész (mint pl. a Bodnáth és a Szvajambu sztupáknál) bölcsességszemeket kap, melyek a négy égtáj felé néznek. A gyűrűkből álló, csúcsban végződő felső rész a levegő vagy  „mozgás"  elemet szimbolizálja, amihez a zöld szín és a féltékenység, illetve az irigység érzései tartoznak. A buddhista gyakorlat ezeket az érzéseket az aktív tapasztalat Buddha-bölcsességévé alakítja át, amit mindent beteljesítő bölcsességnek is neveznek. A sztupa legfelső része egy Újholdon levő Nap-szimbólumból és a térelem cseppjéből áll. A színe fehér, és tisztátalan állapota a nemtudást és a tompaságot jelképezi, mely mindent átható bölcsességgé alakul, megvilágosodássá, mely teljesen határok nélküli időben és térben. Ez az öt bölcsesség  nem más, mint a Buddha-tudat öt aspektusa, mely a gyémántszerű megvilágosodás tartója Dordzse Csang formájában, Karmapa megtestesülésén keresztül fejezi ki önmagát. Az öt bölcsesség megvalósítása az ún.  Buddha-lényeg vagy Mahamudra, mely téren és időn túl mindannyiunk igazi természete. Az  ebben való időzés bármely  időben és helyen maga a megvilágosodás.

Láma Ole Nydahl: Belépés a Gyémánt útra






A tibetiek a sztupát csörtennek (mchod-rten) nevezik, a szó jelentése: áldozatok,
fogadalmi ajándékok gyűjtőhelye, tartója, amely egyesíti magában a templom
 felépítésenek jellegzetességeit. Mint ilyen, a nagy szentek és lámák relikviái, 
hamvai, testrészei és személyes használati tárgyai mellett fogadalmi ajándékokat 
is magában hordoz, úgymint Buddha képeit, szobrait, nemesfémből készült 
tárgyakat, ékszereket, agyagból készült fogadalmitáblácskákat (tsha-tsha), 
kis fehér varázsgolyócskákat (pheldrung rilbu) – amelyek csodatevő szentek 
elégetésénél keletkeznek -, és egy kis életfácskát is.


2011. augusztus 25., csütörtök

Titkos kardtartás


Néhány mozdulat e sajátos stílusban kétkezes volt, de az általában szabad másik kéznek is megvolt a maga szerepe. Pontosan meghatározott mozdulatokat kellett végezniük a kezet pontos, kinyújtott mutató- és középső ujjal tartva mindvégig, úgy, hogy a gyűrűsujj és a kisujj a behajlított hüvelykujj hegye alatt legyen. Ez a kéztartás nem egyszerűen kard-utánzás a szimmetria kedvéért., hanem úgy tanították, hogy talizmánerejű védő jel is. A régi kardvívók szerint valahányszor az ellenfél pengéje testükhöz vagy fejükhöz közel suhan, a kard misztikus ereje megsértheti a lelket. Ez a kéztartás ilyen sérülésektől óvta a harcost.

Teng Ming-Tao: Taoista történet

2011. július 24., vasárnap

2011. július 21., csütörtök

Kocsihasonlat


Amikor a nagy műveltségű, buddhizmuskedvelő király a kölcsönös üdvözlés után a szerzetes neve felől érdeklődött, az így válaszolt neki: "Nágaszéna néven vagyok ismert... De ez a Nágaszéna csak egy elnevezés, egy megjelölés, egy közhasználatra szánt eszköz; de egy személy, az nincs itt." A megrökönyödött király fejcsóválva kérdezte: "Ha egy személy nincs itt..., akkor tulajdonképpen kicsoda az a bizonyos Nágaszéna: a haj, a körmök, a fogak, a bőr, a hús, a csontok..., az érzetek, az észlelés, a megismerés..., vagy mindezek együtt, vagy mindezeken kívül valami más?" A szerzetes minderre nemmel válaszolt. Erre a király így szólt: "Ismételten kérdezlek, de nem látok semmiféle Nágaszénát. Az egész egy puszta szó csupán. Ki itt hát Nágaszéna? Hazugságot beszélsz, uram! Nágaszéna nem létezik!" Ám a bölcs talpraesetten visszafordította a kérdést. Megkérdezte a királytól, hogy gyalog jött-e vagy valamilyen járművön. Kocsin, felelte az. Akkor magyarázd meg nekem, mi a kocsi, kérte őt Nágaszéna, és elkezdte tőle (…) sorban kérdezgetni: „A rúd-e a kocsi? Vagy a tengely?  Vagy a kerék?” És így tovább… a király tagadó válaszaira az ő szavaival felelt vissza neki: „Lám, király, kérdezek és kérdezek, de nem látok semmiféle kocsit. Az egész csak egy puszta szó. Hol itt a kocsi? Hazugságokat beszélsz, nagy király! Itt nincs semmiféle kocsi.” De a királyt nem kellett félteni éleselméjűség dolgában. Nagyon pontosan megfogalmazva mondanivalóját így szólt Nágaszénához: „Nem beszélek én hazugságokat. Rúdra, tengelyre, kerekekre…, lőcsre stb (együttesen) vonatkoztatva a kocsi megnevezés használatos”. Erre Nágaszéna, a király saját definícióját használva fel, befejezte a disputát, mondván, hogy pontosan ilyen értelemben használja az ő hajára, tagjaira, gondolataira stb. vonatkozóan is a Nágaszéna nevet, ami mögött azonban egy tulajdonképpeni értelemben vett én nincsen.


Milindapanyha, II. 1,1.
Idézi: Liptay Lothar: Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban

2011. július 13., szerda

A taijiquan 10 alapelve 10.


Nyugalom a mozgásban


Mozgás közben érjük el, és tartsuk fent a meditativ állapotot, azaz legyünk nyugodtak, elménk pedig tiszta.

(Mozgás a nyugalomban)
A meditativ állapotban Qi-nket és testünket természetes módon, pontosan, és minden erőfeszítés nélkül irányítsuk.

Dr. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek Taiji-titkai

(Keresd a nyugalmat a mozgásban)
A külső stílusok tanulói az ugrásokat és technikákat addig gyakorolják egyfolytában, míg a chi és a lélegzet kifogy, így a gyakorlást követően levegőért kapkodnak. A Tai Chi esetében nyugalmat alkalmazunk a mozgásban. A formát gyakoroljuk minél lassabban. A lassú gyakorlás által a légzés elmélyül és megnyúlik, a chi lesüllyed az elixír mezőbe (dan tian), így a véredények nem tágulnak ki és nincs semmilyen káros hatása. Türelmes próbálkozással megfejthetjük a titkot ezen szavak mögött.


(Légy nyugodt a mozgásban)
A dilettánsán gyakorolt Tai Chi Chuan-ban a gyakorló össze-vissza szökdécsel, kiadja minden erejét, és a végén levegő után kapkod. Az igazi Tai Chi Chuan-t úgy gyakorolják, hogy a gyakorló mozgásban van ugyan, mégis teljes nyugalomban marad. Akkor a mozgások lassabbak és jobbak. A „lassú" azt jelenti, hogy a be- és kilégzés mély és lassú, a Chi leereszkedik a Tan-Tien pontba, így a véredények sértetlenek maradnak és nem lép fel fáradtság. A tanulónak mindezeket meg kell szívlelnie, az utasítások értelmét fel kell fognia.

Havasi András: Gyakorlati Tai Chi Chuan és Chi Kung

2011. július 3., vasárnap

A taijiquan 10 alapelve 9.


A folyamatosság jelentősége




Egyenletes sebesség, könnyű és nehéz – ezekre van szükséged.

------------------------------------------------------------

Az egyes testhelyzetek természetesen követik egymást; nem kell erőltetni, nincs ellenfeszülés, a test jól érzi magát.

Dr. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek Taiji-titkai

  


(Gyakorolj folytonosan, megszakítás nélkül)
Az erő a külső stílusokban durva, nyers erő, van kezdete és vége, van amikor hat és van, amikor megáll, amikor az új erő még nem, a régi pedig már nincs jelen, ilyenkor az ember kiszolgáltatott az ellenfelének. A Tai Chiban figyelmet használunk erő helyett, és a kezdettől a végéig, lágyan és megszakítás nélkül írunk le egy kört, térünk vissza az elejéhez, majd kezdjük újra vég nélkül. Ezt jelenti a „Yangtze (Sárga) folyóhoz hasonlatosan vég nélkül áramlik” és „az erő mozgása olyan, mint a selyemszál gombolyítása”.





Bár van erő a dilettánsán gyakorolt Tai Chi Chuan-ban, de ettől az ember feszültté válik. Ami felemelkedik, elakad, amit pedig tovább kellene vezetni, megszakad. A régi erő kimerül, új erő pedig nem keletkezik. Ezért az így gyakorlót a legkönnyebb legyőzni. A Tai Chi Chuan-hoz figyelemre van szükség és nem erőkifejtésre. Akkor az erő megszakítás nélkül árad tovább a kezdettől a végpontig, visszatér és újra kezdődik, így kimerítheted énül kering. Ezért mondja a már említett tanulmány: „Mint ahogyan a nagy folyam, a Yang-ce, örök időkön át áramlik". Majd másutt: „Tovább folyik, ahogyan a selyemszál tekeredik le a rokkáról." Ezek a kifejezések mutatják, hogy a Chi összefonódik a folyamatosság fogalmával.

Havasi András: Gyakorlati Tai Chi Chuan és Chi Kung

2011. június 27., hétfő

A taijiquan 10 alapelve 8.



A külső és belső összhangban


(Benső és külső kölcsönösen irányítja egymást)
A légzés, a Qi, az izomerő és a Yi együttműködve irányítja egymást. Légzésünk nyugodt és kényelmesen követi mozdulatainkat. Ha a légzés feszült vagy szaggatott, akkor a test is feszült lesz, az elme nyugtalan, a Qi áramlása akadályoztatott, és képtelen a Jin szállítására.

dr. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek Taiji-titkai


A Tai Chi gyakorlásunk függ a szellemünktől, így „a szellem a tábornok, a test a hadsereg”. Ha fel tudjuk emelni a szellemünket, a mozdulatok természetesen ügyesek és könnyedek lesznek, az üres és teli, nyitás és zárás magától kialakul. A nyitás nem csak a karok és lábak megnyitását jelenti, hanem a figyelmünket is meg kell nyitnunk. A zárással nem csak a végtagokat zárjuk, hanem a figyelmünket is. Ha a külsőt és belsőt egyetlen impulzussá* változtatjuk, a mozgásunk egységes egész lesz.



(A belső és a külső harmonikus kapcsolata)
A Tai Chi Chuan-t szellemi irányítással (tartással) kell gyakorolni. A szellem a parancsnok, a test a közlegény. Ha megfelelően jelen van a szellemi energia, akkor a mozgások természetesek, könnyűek és élénkek. A testtartás nem kívülről lazul és terhelődik, a mozgások nem kívülről nyitódnak és záródnak. Az úgynevezett „nyitás" nemcsak a kezek és lábak nyitását jelenti, hanem a szellem nyitását is. A „zárás" nemcsak a kezek és lábak összezárására vonatkozik, hanem a szellemi zárásra is. Azáltal, hogy a belső és a külső találkozik, Chi keletkezik és a kettő szervesen összekapcsolódik.

Havasi András: Gyakorlati Tai Chi Chuan és Chi Kung