2014. október 23., csütörtök

Mahā-satipaṭṭhāna Sutta 1. Az éberség alapzatairól

Mahā-satipaṭṭhāna Sutta
1. Az éberség alapzatairól
1.1.1. 1. A légzés tudatosítása

És hogyan szemléli, szerzetesek, a szerzetes a testet tudatosítva a testet?
Nos, szerzetesek, kimenvén az erdőbe leül a szerzetes egy tiszta helyre, vagy egy fa alá, keresztbe tett lábakkal, testét egyenesen tartva figyelő éberséggel. Egyszerűen csak éberen lélekzik be és éberen lélekzik ki.
Hosszan belélegezvén tudja: ‘Hosszan belélekzem’; hosszan kilélegezvén tudja: ‘Hosszan kilélekzem’; röviden belélegezvén tudja: ‘Röviden belélekzem’; röviden kilélegezvén tudja: ‘Röviden kilélekzem’.
‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem be’ — így gyakorolja magát. ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem ki’ — így gyakorolja magát.
‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem be’ — így gyakorolja magát; ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem ki’ — így gyakorolja magát5.
Ahogy az ügyes esztergályos, vagy az inasa hosszú mozdulatot téve tudja: ‘Hosszú mozdulatot teszek’, vagy rövid mozdulatot téve tudja: ‘Rövid mozdulatot teszek’, ugyanúgy a szerzetes hosszan belélegezvén tudja: ‘Hosszan belélekzem’; hosszan kilélegezvén tudja: ‘Hosszan kilélekzem’; röviden belélegezvén tudja: ‘Röviden belélekzem’; röviden kilélegezvén tudja: ‘Röviden kilélekzem’. ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem be’; ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem ki’. ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem be’ -—így gyakorolja magát; ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem ki’ — így gyakorolja magát.
Így szemléli, a testet tudatosítván a testet belülről, vagy kívülről, vagy belülről és kívülről egyaránt. Tudatosítva a test keletkezési tényezőit szemléli azt, vagy tudatosítva a test felbomlási tényezőit szemléli azt; vagy a test keletkezési és felbomlási tényezőit egyaránt tudatosítva szemléli azt. Vagy pedig a tudás és éberség létrehozásához szükséges mértékben tudatosítja magában, hogy ‘test van’. Szabadon szemlélődik, semmihez sem kötődve a világon.
Így szemléli a szerzetes valóban a testet tudatosítva a testet.

DN 22 Mahā-satipaṭṭhāna Sutta
1. Az éberség alapzatairól Fordította: Pressing Lajos 

http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Digha-22-pl#i.atestszemllse

2014. október 22., szerda

Taoista történet 7.

A meditáció a köldökből indult. Szajhung oda összpontosított, különböző vizualizációs gyakorlatok és inkantációk, varázsigék segítségével. Félóra múlva remegő vibrálást érzett a köldöke alatt. Felemelkedett, majd erőteljesen remegni kezdett. Megpróbálta az energiát lefelé nyomni, a következő ponthoz, a gáthoz. Ez nagyon nehéz feladatnak bizonyult, és teljes összpontosításra volt szüksége. A meridián egy nyilalló fájdalom kíséretében megnyílt.
Lelkesen vette tudomásul, hogy első próbálkozása sikerrel járt. Egyeseknek olyan mély a meridiánja, és olyan gyenge a meditációs képessége volt, hogy mestereik gyógynövények alkalmazásával, masszázzsal, akupunktúrával, vagy éppenséggel saját energiájuk átadásával próbálták beindítani az áramlást.

A negyvenkilenc nap alatt Szajhung folytatta a feladatot. Lépésről lépésre tolta tovább a forró vonalat a farkcsonttól a vesék közötti pontra, majd a lapockák közötti pontra, a tarkó közepére, majd a felső ajaknál lévő végződésre. Nyelvét a szájpadlásához nyomta, összekötötte a hátsó meridiánt az elsővel, és bezárta a kört, megnyitva a vezeték végső szakaszát, vissza a köldökig. A körben áramló energia állandó hőérzetet és villamosságszerű bizsergést okozott. Örvényléseket érzett a kapcsolódási pontoknál és ritmikus lüktetést a gerincében. A taoista meditációk ilyen konkrét formában adtak visszaigazolást az eredményekről. Szájhung boldog volt, hogy sikerült véghezvinnie a feladatát.


Teng Ming-Tao: Taoista történet