2011. december 27., kedd

A Tao te king 15. verse


A Tao te king versei között van egy (XV.), amely az őskori Mesterről szól.
„A régi Mesterek meg tudták nyitni a lezárt rejtélyeket” – mondja mindjárt bevezetésül. A mondat a létről és az életről, a nyíltságról és a zártságról, az éberségről és a kábaságról megbeszéltek után különösebb nehézséget nem nyújt. Az Élet Mesterének legfontosabb tevékenysége és hivatása a megnyitás volt. Ahol az élet lezárult, ahol elkezdett merő élet lenni, semmi más, csak biológiai folyamat, ott a Mester, mint a nép vezetője a sivatagban, amikor a kősziklából vizet fakaszt, az életet a lét számára ismét megnyitja. A helyet, ahol a lágy, a passzív élet elkezd megkövesedni, ismét felszabadítja és a lét spirituális erői számára hozzáférhetővé teszi. Ez volt a Mester tudása. Mert az életnek lágynak, passzívnak kell lenni – érzékenynek –, intenzíven érzékenynek, hogy a lét isteni erőit be tudja fogadni. Lágynak kell lenni, mint az asszony vagy a csecsemő. „Ami a földön a leglágyabb, legyőzi azt, ami a földön a legkeményebb.” – „A lágy legyőzi a keményet, a gyenge legyőzi az erőset.” – "Ha az ember erősödik, öregszik."

Hamvas Béla: Scientia sacra

15
akik a régi időkben kiválók voltak mint mesterek
titokzatosak voltak előkelők mély tudományok ismerői
kikutathatatlan sejtelmesek
annyira érthetetlenek 
hogy akár le is lehet rajzolni őket
vigyázatosak voltak
mint aki télidőben átgázol egy folyón
körültekintők
mint aki mind a négy szomszédjától retteg
csupa méltóság
mint egy vendég
engedékenyek
mint amikor már olvadozik a jég
tisztességesek
mint a faragatlan tuskó
távoliak
mint a völgyek
zavarosak
mint a sáros pocsolyák
van-e hát aki ezt a zűrzavart itt földerítené
Lassan kitisztul
van-e aki sokáig várni tud tetteknek idejéig
Lassacskán élni kezd
törődj az Úttal s ne kívánj olyan nagyon kiteljesedni
ha nem kívánsz kiteljesedni
fáradt lehetsz anélkül hogy
meg akarnál újulni mindjárt

Karátson Gábor fordítása

15. AZ ERÉNY RÉGI PÉLDAKÉPEI
A hajdankor bölcsei okosak, finomak,
szellemesek, mélyértelműek voltak.
Mivel mélyértelműek voltak,
nem értették meg őket teljesen.
Mivel nem értették őket eléggé,
azért megkísérlem őket megérteni.
Mily óvatosak voltak!
Mint az az ember, aki télen átkel a folyón.
Mily éberek voltak,
mint mikor valaki mind a két szomszédjától fél.
Méltóságosak voltak, mint egy idegen.
Előzékenyek voltak, mint amily olvadékony a jég.
Egyszerűek, igénytelenek voltak, mint a nyers fa.
Szeretetreméltóak, kedvesek voltak, mint a völgy.
Titokzatosak voltak, mint a mély víz.
Ki tudja a homályosat megvilágítani?
Ki tud életet lehelni a holt anyagba?
Aki telítve van a Taoval,
annak nincs szüksége más teljességére.
Aki más teljességére nem törekszik,
azt az új meg nem vakítja.
Az, ha egyszerű is, tökéletes.


 Ágner Lajos fordítása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése