2014. október 22., szerda

Taoista történet 7.

A meditáció a köldökből indult. Szajhung oda összpontosított, különböző vizualizációs gyakorlatok és inkantációk, varázsigék segítségével. Félóra múlva remegő vibrálást érzett a köldöke alatt. Felemelkedett, majd erőteljesen remegni kezdett. Megpróbálta az energiát lefelé nyomni, a következő ponthoz, a gáthoz. Ez nagyon nehéz feladatnak bizonyult, és teljes összpontosításra volt szüksége. A meridián egy nyilalló fájdalom kíséretében megnyílt.
Lelkesen vette tudomásul, hogy első próbálkozása sikerrel járt. Egyeseknek olyan mély a meridiánja, és olyan gyenge a meditációs képessége volt, hogy mestereik gyógynövények alkalmazásával, masszázzsal, akupunktúrával, vagy éppenséggel saját energiájuk átadásával próbálták beindítani az áramlást.

A negyvenkilenc nap alatt Szajhung folytatta a feladatot. Lépésről lépésre tolta tovább a forró vonalat a farkcsonttól a vesék közötti pontra, majd a lapockák közötti pontra, a tarkó közepére, majd a felső ajaknál lévő végződésre. Nyelvét a szájpadlásához nyomta, összekötötte a hátsó meridiánt az elsővel, és bezárta a kört, megnyitva a vezeték végső szakaszát, vissza a köldökig. A körben áramló energia állandó hőérzetet és villamosságszerű bizsergést okozott. Örvényléseket érzett a kapcsolódási pontoknál és ritmikus lüktetést a gerincében. A taoista meditációk ilyen konkrét formában adtak visszaigazolást az eredményekről. Szájhung boldog volt, hogy sikerült véghezvinnie a feladatát.


Teng Ming-Tao: Taoista történet





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése