Így hallottam. Egy alkalommal a Magasztos a kuru nép földjén tartózkodott, Kammāsadamma vásárvárosában.
Ott a Magasztos így szólította meg a szerzeteseket: “Szerzetesek!” s azok válaszoltak: “Igen, Tiszteletreméltó Urunk.” A Magasztos pedig így folytatta:
Ez, vagyis az Éberség négy alapzata az egyetlen út, szerzetesek, a lények megtisztítására, a nyomorúság és a bánat legyőzésére, a fájdalom és a szomorúság megsemmisítésére, a helyes ösvény elérésére, a Nibbāna megvalósítására.
Melyik ez a négy? Nos, [e tanítás szerint] a szerzetes a testet tudatosítva szemléli a testet, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos, vágyakozáson és bánkódáson; a tudattartalmakat tudatosítva szemléli tudattartalmakat, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson; az érzéseket tudatosítva szemléli az érzéseket, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson; tudatára ébredve a tudatának szemléli a tudatát, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos, vágyakozáson és bánkódáson; a tudattartalmakat tudatosítva szemléli tudattartalmakat, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson.
http://turiya.vidya.hu/konyvtar/buddhizmus/palikanon/hun/dn22_maha_satipatthana_sutta.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése