Mahā-satipaṭṭhāna Sutta 1. Az éberség alapzatairól

Mahā-satipaṭṭhāna Sutta
1. Az éberség alapzatairól
1.1.1. 1. A légzés tudatosítása

És hogyan szemléli, szerzetesek, a szerzetes a testet tudatosítva a testet?
Nos, szerzetesek, kimenvén az erdőbe leül a szerzetes egy tiszta helyre, vagy egy fa alá, keresztbe tett lábakkal, testét egyenesen tartva figyelő éberséggel. Egyszerűen csak éberen lélekzik be és éberen lélekzik ki.
Hosszan belélegezvén tudja: ‘Hosszan belélekzem’; hosszan kilélegezvén tudja: ‘Hosszan kilélekzem’; röviden belélegezvén tudja: ‘Röviden belélekzem’; röviden kilélegezvén tudja: ‘Röviden kilélekzem’.
‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem be’ — így gyakorolja magát. ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem ki’ — így gyakorolja magát.
‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem be’ — így gyakorolja magát; ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem ki’ — így gyakorolja magát5.
Ahogy az ügyes esztergályos, vagy az inasa hosszú mozdulatot téve tudja: ‘Hosszú mozdulatot teszek’, vagy rövid mozdulatot téve tudja: ‘Rövid mozdulatot teszek’, ugyanúgy a szerzetes hosszan belélegezvén tudja: ‘Hosszan belélekzem’; hosszan kilélegezvén tudja: ‘Hosszan kilélekzem’; röviden belélegezvén tudja: ‘Röviden belélekzem’; röviden kilélegezvén tudja: ‘Röviden kilélekzem’. ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem be’; ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem ki’. ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem be’ -—így gyakorolja magát; ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem ki’ — így gyakorolja magát.
Így szemléli, a testet tudatosítván a testet belülről, vagy kívülről, vagy belülről és kívülről egyaránt. Tudatosítva a test keletkezési tényezőit szemléli azt, vagy tudatosítva a test felbomlási tényezőit szemléli azt; vagy a test keletkezési és felbomlási tényezőit egyaránt tudatosítva szemléli azt. Vagy pedig a tudás és éberség létrehozásához szükséges mértékben tudatosítja magában, hogy ‘test van’. Szabadon szemlélődik, semmihez sem kötődve a világon.
Így szemléli a szerzetes valóban a testet tudatosítva a testet.

DN 22 Mahā-satipaṭṭhāna Sutta
1. Az éberség alapzatairól Fordította: Pressing Lajos 

http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Digha-22-pl#i.atestszemllse

Egy másik kontemplációs gyakorlat a testhelyzetek tudatosítása, mely a meditációt az egyetlen rögzített helyzet határain túlra is kiterjeszti. A test négy alapvető helyzetet vehet fel – járás, állás, ülés és fekvés -, amelyhez a testhelyzet egyéb, az egyikből a másikba való átmenetet jelentő változatai járulnak. A testhelyzetre irányuló éberség a teljes figyelmet a testre összpontosítja, bármilyen helyzetet vegyen is az fel: ha járunk, feladatunk tudatában lenni a járásnak, ha állunk, tudatában lenni az állásnak, ha ülünk, tudatában lenni az ülésnek, ha fekszünk, tudatában lenni az fekvésnek, és mikor testhelyzetet változtatunk, tudatában lenni a testhelyzetváltozásnak. A testhelyzetekre irányuló szemlélődés megvilágítja a test személytelen természetét. Megmutatja, hogy a test nem valamiféle én, és nem valamiféle énnek a tartozéka, hanem pusztán élő anyagból álló szerkezet, mely alá van vetve a szándékok irányító befolyásának.

Bhikkhu Bodhi: A nemes nyolcrétű ösvény

Sétáló meditáció

A gyakorlat első része, hogy fejlesszük a szamádhit, és ehhez összpontosított erőfeszítésre van szükség. A szamádhi páli nyelven az elme összpontosítását jelenti, az egypontú figyelem kifejlesztését az éberség és koncentráció fokról-fokra jobb elsajátításával. Az elme összpontosításához az embernek szorgalmasnak és elhatározottnak kell lennie. Ez mindenekelőtt egy bizonyos fokú testi és mentális összeszedettséget igényel. Az ember azzal kezdi megalapozni a figyelmét, hogy a kezeit összefogja maga előtt. A testtartás összeszedettsége segít az elme összeszedettségében. Miután így felvettük a testtartást, álljunk nyugodtan és fordítsuk a tudatos figyelmünket a testre.

….

… járás közben irányítsd a figyelmed egészét a talpaidra, a különféle érzetekre és benyomásokra, ahogy azok keletkeznek és elmúlnak.

…

Ha az éberséged gyenge (vagyis az elméd gyakran elkóborol), akkor sétálj nagyon lassan, addig amíg meg nem tudsz maradni a jelen pillanatban minden lépésnél. Kezdd azzal, hogy megalapozod az éberséget az ösvény elején. Amikor az ösvény közepére érsz, tedd fel magadban a kérdést: „Hol jár az elmém? A talpak érzéseire figyel? Tudatában vagyok azoknak az itt és most történő érintkezésből eredő érzéseknek a jelen pillanatban?” Ha az elme elkóborolt, hozd vissza a talp érzéseihez, és folytasd a sétáló meditációt.

…

Ácsán Nyánadhammó 

Fordította: Gambhíró

http://a-buddha-ujja.hu/Article/Setalo-meditacio-nyanadhammo

Beszélgetés a meditációról 2. - Daubner Béla

Beszélgetés a meditációról 1. - Daubner Béla

Burmai ülés

http://maverickphilosopher.typepad.com/maverick_philosopher/meditation/

http://heartofus.wordpress.com/meditation/zazen-instruction/

http://www.openmindzennaples.com/apps/photos/photo?photoid=121359124

 http://www.dharma-rain.org/zazen/legs.html 

http://www.thankyouformeditating.com/mindfulness/mindfulness-practice/formal-practice

Daniel Goleman: A meditáció ősi művészete

Mondd a mantrát (II.)

Hangsúlyoznom kell a mantra mondásában való kitartás fontosságát, mert amikor elkezdünk szemlélődni, gyakran elég hamar elérkezünk a békesség birodalmába., és kellemes érzések töltenek el, akár eufória is. A mantra ilyenkor zavarónak tűnhet. Nem akarjuk elhagyni ezt a kellemes fennsíkot, megpróbálunk ott maradni, ahol vagyunk, ott tábort verni, és így nem indulunk tovább felfelé a hegyen. Abbahagyjuk a mantra mondását. Éppen emiatt sokan szükségtelenül hosszú, terméketlen időszakot élnek át, s nem haladnak előre. A táguló tudat és a Lélek elmélyülő megtapasztalásának lehetőségeit elcserélik egyfajta lebegő ájtatosságra, egyfajta vallásos kábulatra.

Cassianus, az imádság 4. századi nagyszerű mestere, tanítónk a meditációban szintén észlelte ezt a veszedelmet, és pax perniciosanak, azaz ártalmas békének nevezte.

…

Amikor szemlélődni kezdünk, mindnyájan valamiféle azonnali misztikus tapasztalatban reménykedünk, és hajlamosak vagyunk túlértékelni az első szokatlan élményeket, amelyeket meditáció közben átélünk. De mindez nem fontos. Az a fontos, hogy kitartsunk a mantra mellett, és önfegyelmünkkel felkészüljünk a hegy meredekebb lejtőire

John Main: Szótól a csendig. A keresztény meditáció

Seiza

 

http://www.dharma-rain.org/zazen/legs.html          http://www.dharmafield.org/medinstonline.htm

http://www.dharmacrafts.com/2INFO01/DharmaCrafts-Meditation-Supplies.html

http://www.corbisimages.com/stock-photo/rights-managed/42-18266154/young-woman-in-seiza-posture

Ülő testhelyzet.

A seiza egyedül Japánra jellemző ülésforma. A gerincoszlop egyenes, a ki a seika-tandenben összpontosul, a vállak és a mellkas laza, a kéz a combon nyugszik, sem az ujjak, sem a könyök nincs szétfeszítve. A térdek között két ökölnyi távolság van (a nőknél csak egy ökölnyi).

Olyan érzésnek kell lenni seizában, mintha az ég és föld közé volnánk kifeszítve.

http://aikinomicsi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=94:seiza&catid=49:s&Itemid=71

Ikegami (1968) három ülésmódot hasonlított össze: a zen meditációban használt fél ill. teljes lótuszülést (hankafuza ill. kekkafuza), a sarkon-ülést (seiza) és a „törökülést” (agura). Ez az utóbbi kettő használatos leginkább a gyékénypadlójú japán lakásban, ahol lapos párna szolgál szék helyett. Ikegami statikailag a kekkafuzát találta a legstabilabb üléstípusnak, mert a két térd és az ülep alkotta háromszög majdnem egyenlő oldalú.

Minél közelebb esik a ténylegesen mért súlypont a mértani súlyponthoz és minél csekélyebb az ingadozása, annál stabilabbnak tekinthető egy ülésmód. Ikegami három csoport súlypont-fluktuációját vizsgálta: középiskolásokét, zen meditációban járatlan felnőttekét és zen mesterekét. Úgy találta, hogy az ülés stabilitása nő a korral, a középiskolások súlypontja a felnőttekénél jobban ingadozott, mert kevésbé szoktak hozzá egy azonos testhelyzet hosszabb ideig való fenntartásához. De az ülésben való jártasság mégsem függ össze szükségképpen a súlypont-ingadozással, mert a zen mestereknél a súlypont nemcsak hankafuzában – amelyben jártasabbak – fluktuált kevésbé, mint a zazenben gyakorlatlan felnőtteké, hanem az agurában és seizában is, amelyekben mindkét csoport éppolyan járatos. Emellett a zazenben járatlan felnőttek fluktuációja éppen a hankafuzában volt a három ülés közül a legkisebb. Nyilvánvalóan az ülésmód stabilitása döntőbb a jártasságnál.

Terebess Gábor A ZEN MEDITÁCIÓ PSZICHOFIZIOLÓGIÁJA

A meditáció abban áll, hogy felfigyelünk arra, hogy van egy (ilyen) Rigpa- állapot. Minden tudati képződménytől megszabadulva, teljes nyugalomban ülünk, mindenféle ragaszkodástól és elterelődéstől mentesen. Azt mondják, a meditáció nem erőlködés, hanem természetes beletagozódás.
A tudat valódi természetének felismeréséből mély együttérzés fakad mindenki iránt, aki nem ismerte még fel, így a Dzogcsenben a meditációt úgy írják le, mint "a bölcsesség és az együttérzés sugárzását, vagy egyesülését".


Düdzsom Rinpocse


http://www.youtube.com/watch?v=0tIBYxed16s

Satipatthana 2.

2. A testtartások tudatosítása

Továbbá, szerzetesek, amikor a szerzetes megy, akkor tudja: 'Megyek'; amikor áll, tudja: 'Állok'; amikor ül, tudja: 'Ülök'; amikor lefekszik, tudja: 'Fekszem'; vagy bármely egyéb testhelyzetet vegyen is fel, tud arról.

Így szemléli, a testet tudatosítván a testet belülről, vagy kívülről, vagy belülről és kívülről egyaránt. Tudatosítva a test keletkezési tényezőit szemléli azt, vagy tudatosítva a test felbomlási tényezőit szemléli azt; vagy a test keletkezési és felbomlási tényezőit egyaránt tudatosítva szemléli azt. Vagy pedig a tudás és éberség létrehozásához szükséges mértékben tudatosítja magában, hogy 'test van'. Szabadon szemlélődik, semmihez sem kötődve a világon. Így szemléli a szerzetes valóban a testet tudatosítva a testet.

Satipatthana

Satipatthana

Hat dolog feladása nélkül nem lehetséges, ó, szerzetesek, a testet tudatosítva szemlélni a testet...az érzéseket tudatosítva szemlélni az érzéseket... tudatára ébredve a tudatnak szemlélni a tudatot ... a tudattartalmakat tudatosítva szemlélni a tudattartalmakat. Melyik ez a hat?

Vágyakozás a tevékenykedésre, vágyakozás a csevegésre, vágyakozás az alvásra, vágyakozás a társaságra, az érzékek ellenőrzésének hiánya; mértéktelen evés.

Satipatthana - A szabadulás virágai 
Az első lépések - Akadályok

Taoista történet 4.

Szajhung figyelme mélyen önmagába fordult. Teljesen elmerült bensőjének szemlélésében. A belső mindenné lett. A külső és belső egyesült. A legbelsőbb mélységbe merülve a teljes felismeréshez, az önmegvalósításhoz jutott. A külső és belső egyetlen végtelenséggé teljesedett ki.

Gyújtóponttá változott. Egy tűhegynyi pont a világegyetemben. Olyan pont, amelyben a végtelenség összekapcsolódik és eggyé válik a mozgással  és a tapasztalással. A csi az öt elemmé alakul, abból lesz yin és yang, abból pedig az emberi lény. Az örökkévalóság mikrokozmoszává vált.

Teng MIng-Tao: Taoista történet

Meditáció

Emlékezzünk rá, hogy a meditáláshoz alapvető fontosságú a légzés-tudatosság gyakorlása. Figyeljük a légzésünket, észrevesszük-e a... négy általános probléma valamelyikét: akadozás, felszínesség, zajosság, vagy (a ki- és belégzések közti) hosszú szünet. A légzés áramlásának biztosításához a testnek nyugodtnak, a fejnek, a nyaknak és a törzsnek egy vonalban kell lennie.

Szvámi Ráma: Meditáció

 

http://mayallbehappy.org/meditation-postures/

Taoista történet 3.

- A meditáció nem olyasvalami, ami csak úgy megy magától, főleg nem, hacsak néha, alkalomszerűen gyakorolod - mondta a Nagymester. - Más tudományokkal is ki kell egészíteni az ismereteidet, és ezeket mesteri fokon kell művelni. A harcművészetek meglehetősen nagy erővel ruháznak fel, és megfelelő nyers energiát biztosítanak a meditáláshoz, de az elmét is művelni kell, zenével, kalligráfiával, festészettel és metafizikával, mielőtt mély szemlélődésbe kezdenél.


Teng Ming-Tao: Taoista történet