Ön 

itt 

van.

Mese

Az istenek megteremtették a világot, már csak az volt hátra, hogy az erőt is belehelyezzék. Tanakodtak hová tegyék, hogy az ember meg ne találja. Egyikőjük azt mondta: - Tegyük a föld alá!  - Az nem jó, - mondta egy bölcsebb isten, -  mert az ember előbb utóbb feltúrja a földet és megtalálja, tegyük a hegy tetejére. Végül a legbölcsebb legöregebb isten szólalt meg: - Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember előbb-utóbb megmássza a hegyeket, tegyük magába az emberbe, ott sose fogja keresni.

Buddhista tanmese

Lílávadzsra: Az evolúcióról buddhista szemmel

A „nagy szekér” buddhizmus mádhjamaka filozófiája már a kora középkorban kimutatta, hogy a fogalmi gondolkodás a fogalmak elvont jellege és a gondolkodásban implikált logikai műveletek belső ellentmondásai miatt elvileg alkalmatlan a valóság megismerésére, s a fogalmak nem a tényleges jelenségeket, hanem az azokhoz való viszonyunkat – végső soron saját attitűdjeinket és életgyakorlatunkat – tükrözik. A gondolati modell szabályozhatja és modulálhatja ugyan az emberi viselkedést, tartalmát azonban a kérdésfelvetéstől az alapfogalmakig és az alapvető előfeltevésekig emberi célok, szükségletek és értékek határozzák meg.
Ezzel az ideologikus funkcióval önmagában egyébként nem volna baj, ha nyíltan láthatók lennének a gondolati modellek mögött munkáló célok és értékek. Utóbbiak azonban legtöbbször el vannak leplezve, vagy a megfogalmazott értékek nem a valódi motivációt fejezik ki, nem felelnek meg a tényleges gyakorlatnak, s ezáltal tág teret adnak mind az önáltatásnak, mind pedig a társadalmi manipulációnak. Mindez azt jelenti, hogy buddhista szempontból egy gondolati modell – így az evolúcióelmélet, vagy akár általában a tudományos paradigma – értékelésénél nem az a kérdés, hogy igaz-e, hanem hogy milyen célokat szolgál, milyen értékeket fejez ki, és ezen célok és értékek eszközeként milyen társadalmi hatásokkal jár?


Lílávadzsra (Pressing Lajos): Az evolúcióról buddhista szemmel

Taoista történet 5.

Nem léteznek olyan démonok, akik jönnek és megbüntetnek, ha vétkezel. Halálod után nem létezik pokol, csak ha hiszel benne. A tudat igen erős, elég erős ahhoz, hogy megalkossa a környezetet, amit elképzelsz, és bele is zárjon teljes lényeddel abba a dimenzióba akár az idők végezetéig. Jutalom pedig csak a következmények szempontjából létezik. A következmény pedig nem élőlény. Nincsen önálló elméje. Nem is tárgy, hanem erő.

Teng Ming-Tao: Taoista történet

A yin és yang egymásba alakulásának minden pontja egyszerre jelenlévő, de egyetlen, töredéknyi pillanatban mégis különbség tehető a pontok között. Ha Fritjof Capra ábráját szemléljük (katt), látható, hogy bár mesterségesen ugyan lehet határokat szabni a mozgásnak, hogy értelmezhetővé váljon az Abszolút, ez valójában csak egy pillanatfelvétel, mely fogódzót ad a megfejtést kereső kezébe. Ha megállítjuk yin és yang mozgását, az alakzatot, mint egy gömböt képzelhetjük el. Ennek a gömbnek, felületének, belsejének, bármely pontját megragadhatjuk, azt elnevezve, pedig megkülönböztethetjük a többitől. Az egyes pontokat legegyszerűbben a körülöttük lévő yin és yang mennyiségével tudjuk meghatározni. Ha a yin jelölésére a megszakított egyenest:

,

     , 

a yang jelölésére pedig a folyamatos egyenest      

használjuk,  ahogy ezt tették a régi kínaiak, legelőször is meg tudjuk különböztetni azt a két pontot, melyekben adott pillanatban csak a yin, vagy csak a yang erő érvényesül. Ha finomítani akarjuk a különbségtételt, jelöljük első pontunkat két megszakított egyenessel      ,

így egy következő pontot, melyben a yang erői is érvényesülnek, jelölhetjük egy megszakított és egy folyamatos vonallal      .   

A sort, persze, a végtelenségig folytathatjuk, attól függően, hány pontot akarunk megkülönböztetni. Létrehozhatunk négy, öt sorból, vagy akár huszonnégy sorból álló jeleket. Valóban csak az szab határt, hogy az egységnek, melyben a megkülönböztetést végezzük, hány pontját akarjuk megjelölni.

A buddhadarma szerint a spiritualitás nem más, mint foglalkozni létünk megmunkálandó alapanyagával, ami a saját tudatállapotunk.


Chögyam Trungpa:A figyelmesség alapjai

Az 5 elem megfeleltetései

elem	Fa Mu	Tűz Huo	Föld Tu	Fém Chin	Víz Scui
kínai írásjele
irány	kelet	dél	középpont	nyugat	észak
íz	savanyú	keserű	édes	csípős	sós
szagok	avas	égett	édeskés	fanyar	poshadt
állata	sárkány	daru	leopárd	tigris	kígyó
színe	kék/zöld	vörös	sárga	fehér	fekete
bolygója	Jupiter	Mars	Szaturnusz	Vénusz	Merkúr
gyümölcsök	szilva	sárgabarack	datolya	őszibarack	gesztenye
erények	szeretet	szemérem	hűség	igazságosság	bölcsesség
érzékszervek	látás	tapintás	ízlelés	szaglás	hallás
megnyilvánulás	kiabálás	nevetés	éneklés	siránkozás	nyöszörgés
jellemvonások	agresszív	közlékeny	meggondolt	introvertált	makacs
ártalmas érzelmek	elégedetlenség, depresszió	túláradó öröm, gyász	megszállottság	gond, bánkódás, szomorúság	félelem
gondolkodásban játszott szerep	képzelőerő	ítélkezés	töprengés	emlékezés, aggódás	„érlelés”
évszakok	tavasz	nyár	nyárutó	ősz	tél
légköri jelenség	szél	hőség	nedvesség	szárazság	hideg
természeti csapás	viharok lezúdulása	tűzvész	áradás	aszály	jégverés, fagy
termelés	születés	növekedés	beérés	aratás	raktározás
teremtmények	szőrösök	tollasok	csupaszok	páncélosok	pikkelyesek
állatok	kutya	ló	marha	tyúk	sertés
anatómiai rendszer	izmok	erek	hús - kötőszövet	bőr	csont
szerv, zsiger	máj, epehólyag	szív, vékonybél	lép, gyomor	tüdő, vastagbél	húgyhólyag, vese
testnedvek	könny	izzadság	nyál	orrváladék	vizelet
„testdíszek”	köröm	arcszín	ajkak	szőrzet	haj

Jürgen Hüfner képe

Az aranyvirág fakadásának titka

A szemlélődő befelé fordulásról mindenki beszélhet, senki sem tudja azonban gyakorolni és megvalósítani, ha nem tudja, hogy ez a kifejezés mit jelent. Amit a szemlélődő befelé fordulással befelé kell fordítani, az a tudatos szív, amelynek arra a pontra kell irányulnia, ahol a formaképzés szelleme még nem lépett a megnyilvánulás terére. A hat láb magas testünkön belül, a testünknek ama alakja felé kell törekednünk, amilyen az az ég és a föld teremtése előtt volt. Amikor manapság az emberek csak egy- két órát fordítanak arra, hogy megpróbálkozzanak a meditációval, és ezalatt is csak a saját énjüket szemlélik, és ezt nevezik szemlélődő befelé fordulásnak - hogyan fakadjon ebből valami érdemleges eredmény?

Lü Tung-pin (Lü-ce): Az aranyvirág fakadásának titka

23 elv

1. A könnyű energia felemeli a fejet.

2. A szemek Szellemmel telve összpontosítanak.

3. Süllyeszd be a mellkast, íveld a hátad.

4. Engedd le a vállad, lógasd a könyököt.

5. Rendezd a csuklót, nyújtsd ki az ujjad.

6. A test középen van és egyenes.

7. Húzd be a keresztcsontot.

8. Lazítsd el derekadat és combjaidat.

9. A térdek mintha lazák lennének, de nem azok.

10.  A talpak a földet érintik.

11.  A hegyet völgy követi, a testrészek egyesüljenek egy egésszé.

12. Különböztesd meg a könnyűt és a nehezet.

13. Benső és külső kölcsönösen irányítja egymást. Lélegezz természetesen.

14. A Yi-t használd, ne a Li-t.

15.  A Qi kering a testben; kettéválik, fel- és lemegy.

16.  A Yi és a Qi kölcsönhatásban van.

17.  Az egyes testhelyzetek természetesen követik egymást; nem kell erőltetni, nincs ellenfeszülés, a test jól érzi magát.

18.  Mindegyik forma nyugodt.

19.  Egyik testhelyzet se legyen se túl kevés, se túl sok. A testtartások a középpontot keresik és egyenesek.

20.  Láthatatlanul alkalmazd technikáidat, ne leplezd le őket.

21.  Nyugalom a mozgásban

22.  Mozgás a nyugalomban.

23.  Könnyűség, majd fürgeség; fürgeség, majd mozgás; mozgás majd váltakoztatás. 

 

---

Ismeretlen szerző: A taijiquan alapelvei. Dr. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek taiji-titkai