2010. október 19., kedd

Tao

Lü Dzu (Lü Yen), a mester mondotta: „Az Önmagától-Valót hívjuk Taonak. Taonak nincs neve és nincs alakja. Ő az Örökkévaló Természet, ő az Egyetemes Lélek. Az Örök Természet és az Örök Lélek nem szemlélhető, mert benne lakozik az égi világosságban. Az égi világosság pedig azért nem szemlélhető, mert benne lakozik a két szemmel való térbeli látásban.
Lü Tung-pin (Lü-ce)
AZ ARANYVIRÁG FAKADÁSÁNAK TITKA


Liu Ji-Ming Taoista Ji king című könyvében említi meg, hogy a régi taoista szövegek kifejezetten felhívják a figyelmet, hogy a lineáris időt, és az abban megjelenő jelenségeket, azoknak az emberi élethez való viszonyítását csak, mint metaforát szabad felfogni. Például, ahogy a négy évszak egymást követően megjelenik, az ember születésének, virágzásának, hanyatlásának, halálának metaforájaként. Az „égi idő” azonban a magasabb lehetőségekhez viszonyítja az egyént, és véletlenül sem illeszkedik a földi idő lineáris haladásához.   





 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése