Ahimsa

Ahímsa parama dharma – Az erőszakmentesség a legnagyobb erény.

Ha arra összpontosítjuk figyelmünket, hogy tisztázzuk, mit is figyeltünk meg, mit érzünk és mire vágyunk, ahelyett, hogy diagnosztizálnánk vagy bírálnánk a másikat, akkor föltárul előttünk együttérzésünk mélysége. A saját magunkra és a másikra irányuló, odaadó figyelem hangsúlyozásával az EMK (erőszakmentes kommunikáció) elősegíti a tisztelet, a figyelmesség és az empátia kialakulását, s azt a kölcsönös vágyat ébreszti fel, hogy mindketten szívünkből szóljunk.

…

Mélyebb megközelítésben a módszer egy folyamatosan működő emlékeztető, ami segít figyelmünket odairányítani, ahol az általunk keresett  dolgok valószínűleg rejlenek.

Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Wang Zi Won

Hermész Triszmegisztosz
Tabula Smaragdina
(Hamvas Béla fordítása)

1 . Verum, sine mendatio, certum et verissimum.   
 Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.  

2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unis.   
Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.  

3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unis: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione.   
És ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett.  

4. Pater eiust est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est.  
Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.  

5. Pater omnis thelesmi totius mundi est hic.   
Ő a theleszma, az egész világ nemzője.  

6. Vis eius integra est, si versa fuerit in terram.   
Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.  

7. Separabis terram ab igne, subtile a spisso, sauviter, cum magno ingenio.   
Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel.  

8. Ascendit a terra in coleum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuritas.  
A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ felett így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér.  

9. Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabit.
Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.  

10. Sic mundus cratus est.   
A világot így teremtették.  

11. Hic adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic.  
Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.  

12. taque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi.   
Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.  

13. Completum est quod dixi de operatio solis.   
Amit a Nap műveletiről mondtam, befejeztem.

J. D. SALINGER
Egy taoista mese


Egy este, vagy húsz évvel ezelõtt, a kisebbik húgomat, Frannyt, minthogy népes családunkat éppen a mumpsz ostromolta, babaágyastól, mindenestõl áttelepítették abba a feltehetõen nem fertõzött szobába, amelyet én osztottam meg legidõsebb fivéremmel, Seymourral.
Tizenöt éves voltam, Seymour tizenhét. Hajnali kettõ körül új szobatársunk sírására ébredtem. Tétlen mozdulatlanságban feküdtem, hallgattam a lármát néhány percig, amikor arra lettem figyelmes, vagy inkább megéreztem csak, hogy Seymour mocorogni kezd, a mellettem levõ ágyban. Akkoriban állandóan egy zseblámpát tartottunk a köztünk álló éjjeliszekrényen, de ha jól emlékszem, soha nem volt rá szükségünk. Seymour meggyújtotta a zseblámpát, és felkelt az ágyból. -- A kályhán van az üveg, anya azt mondta -- szóltam oda. -- Nemrégen etettem meg -- felelte Seymour. -- Nem az a baj. -- A könyvszekrényhez lépett a sötétben, és lassan végigvezette a lámpa fénykévéjét a könyvsorokon. Felültem az ágyamban. -- Mit csinálsz? -- kérdeztem. -- Arra gondoltam, felolvasnék neki valamit -- mondta Seymour, és leemelt egy könyvet. -- Az a gyerek még csak tízhónapos, az istenért. -- Tudom -- mondta Seymour. -- Füle azért van. Hallani hall. 

A történet, amit aznap éjjel felolvasott Frannynek, Seymour egyik kedvenc olvasmánya volt; egy taoista mese. Franny a mai napig esküszik rá, hogy emlékszik Seymour felolvasására: 

Mu herceg, Csin fejedelme, így szólt Po Lóhoz: „Te magad tisztességben megöregedtél. Tudsz-e ajánlani valakit a fiaid közül, akit helyetted elküldhetnék lovat vásárolni?” Po Lo így felelt: „A jó lovat meg lehet ismerni a tartásáról meg a külsejérõl. De az igazi táltos -- amelyik nem veri fel a port, s nyom se marad utána --, az olyan felismerhetetlen, olyan megfoghatatlan akár a levegõ. Az én fiaim tehetségébõl erre nem futja; van annyi eszük, hogy meg tudják különböztetni a jó lovat a rossztól, de nem ismerik fel az igazi táltost. Van azonban egy barátom, Csiu Fang-kao a neve, tüzelõvel és zöldséggel szokott házalni. Hát õ mindenképpen ért annyit a lovakhoz, mint jómagam. Kérlek, beszélj vele.” 

Mu herceg megfogadta a tanácsot, és megbízta a házalót, keressen neki egy jó paripát. Három hónap múlva megjött a házaló, hogy talált egyet. „Sa-csiuban bukkantam rá” -- tette hozzá. „S miféle az a ló?” -- kérdezte a herceg. „Hát egy pej kanca” -- hangzott a válasz. Ám amikor elküldtek valakit a lóért, kiderült, hogy egy hollófekete mén. A herceg igen megharagudott, és magához hívatta Po Lót. „A te barátod -- mondta neki --, akit megbíztam, hogy lovat vásároljon nekem, szépen elintézte a dolgot. Hiszen ez még azt sem tudja, hogy kanca-e vagy mén, s azt sem, hogy milyen színe van! Mit érthet az ilyen ember a lovakhoz?” Po Lo elégedetten sóhajtott fel: „Hát csakugyan idáig jutott volna? -- kiáltotta. Ó, hiszen akkor õ tízezerszer többet ér nálamnál. A nyomába sem léphetek. Kao csak a lelki dolgokra figyel. Miközben a lényegrõl meggyõzõdik, megfeledkezik a hétköznapi részletekrõl; a bensõ tulajdonságok érdeklik, s így szem elõl téveszti a külsõdlegeset. Amit látni akar, látja, és amit nem akar, azt nem látja. Csak azokra a dolgokra figyel, amelyekre figyelnie kell, és nem törõdik mindazzal, amivel nem is érdemes törõdni. Kao a lovak ügyében olyan bölcsen ítélt, hogy õ lovaknál különb ügyekben is bátran ítélkezhet.” 

Amikor a ló megérkezett, csakugyan táltosnak bizonyult. 


Forrás: J. D. Salinger: Magasabbra a tetõt, ácsok. Európa, 1986.

Az emberi test a maga anyagi mivoltában alapvetően jin természetű, a csi pedig az a jang energia, amely a test jinjével együtt megteremti a létezés alapvető egyensúlyát és harmóniáját.A jó közérzetet a csi akadálytalan áramlása biztosítja. A taositák - erősen Az út és erény könyve hatása alatt, mely a taot a folyó sodrához hasonlítja - tömérdek meditációs gyakorlatot dolgoztak ki; ezek a csi szabad áramlásáról gondoskodnak a szervezetben. A csi akadályoztatásának bármely tünetét testi vagy pszichofizikai problémák jeleként értelmezik.
A csi szabad áramlása azért is fontos a szervezetben, mert kölcsönhatásba kell lépnie az emberi test jin oldalát képviselő csinggel, A csing az anyag sűrűsödéséből jön létre, ezért a testnedvek - a vér, nyál, verejték és az ondó - rendelhető hozzá. A csing jinje és a csi jangja együtt alkotják az élő szervezet hajtóerejét, a csi és a csing megfelelő egyensúlya így az egészség nélkülözhetetlen előfeltétele. A taoista kánon számos könyve hangsúlyozza a közöttük fennálló kölcsönviszonyt, miközben gyakorlatokat közölnek ennek ápolására és végső soron az egészség megőrzésére.

Martin Palmer: Jin és Jang

Fu Quing Quan