2012. január 22., vasárnap


REMETE
Igazad van. Belátom, hogy igazad van. Ó, milyen

nagyon igazad! Hallgass ide. Egy napon, amikor már
hónapok óta, talán egy év óta éltem itt, egyszer csak
látok a földön valamit, valami csillogót. Egy csillogó
követ. Felemeltem. Nézzétek, itt van. Csillámkő.
(Megmutatja a kis követ, amelyet tükörként használ,
mikor a szakállát fésüli) Mikor megnéztem magam ebben
a csillámkőben, akkor láttam, micsoda pompás
szakállam nőtt. Nosza, kerestem egy darab fát,
megfaragtam fésűnek, és elkezdtem ápolni a szakállam!
Fésültem, babusgattam! (Ahogy beszél, egyre ingerültebb
lesz, egyre dühösebb önmagára) És nektek van igazatok!
Azóta csak a szakállammal foglalkoztam! Annak előtte
csak a padlizsánon járt az eszem, és miután elvonultam
a sivatagba, csak a szakállammal foglalkoztam! Egész
életemet a szakállamnak szenteltem! (Feláll, tépni kezdi
szakállát, és szerte-szét hajigálja a szőrszálakat) De most
vége! Majd meglátjátok! Kitépem ezt a nyomorult
szakállt! Ezt az átkozott szakállt! Kitépem! Elhajítom!
Hadd sodorja a szél! Nemsokára nem lesz szakállam!
Egy csepp se! Egyetlen szőrszál se marad belőle!
(Ebben a pillanatban a Galamb ismét nevetni kezd. A remete
meghökkenve hagyja abba tevékenységét, ránéz és
megkérdi)
Most mit nevetsz?


GALAMB
Hogy mit nevetek? Azt, hogy még most is csak a

szakálladdal foglalkozol!



Farid Uddin Attar - CLAUDE CARRIERE 
A madarak tanácskozása (leöltés)


2012. január 4., szerda

A delphoi kocsihajtó


                                                                    
                                               http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kda/0/218



                                                                            


http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/4het/muvtori/muvtori4.html





Ez a Tao te king mondanivalója. … te vagy a király, a kocsihajtó, és hozzád képest semminek és senkinek ezen a földön valósága nincs. Te vagy a Lét. Te vagy a realitás. Te vagy a halhatatlan, isteni lélek, az egyetlen személy, az egyetlen szubjektum. És tudjad meg, hogy feladatod csak egy van: lenni. “Délnek fordulni és nézni.” Mindent látnod kell, mindent tudnod kell – de nem jelentésekből és besúgóktól és kémektől. Tudnod kell úgy, hogy előbb tudod, még mielőtt megtörténik. Te vagy az éber –  te jársz az úton, te vezetsz. A vezetés nem tevékenység. A vezetés a lét maga. A kocsihajtás nem cselekvés. A kocsihajtás annyi, mint  az úton járni,  s az úton járni annyi,  mint lenni – teljes éberséggel, napfényes  isteni értelemmel lenni. Az, hogy egyedül te vagy az, aki: van, te vagy az, aki lát, te vagy az, aki tud, az tesz téged erővé. Ez az erő nem cselekvés. Ez a sugárzó lét. A te fényedben ragyog a nép; a te erődből él az ország; a te parancsodra nő a gyümölcs és a gabona; a te szavadra kel és nyugszik a nap. De nem szabad tenned semmit és mondanod semmit, csak adni, de csak magadat. Ez az, amit úgy hívnak, hogy: áldás. Te vagy az áldás a földön, az isteni értelem feloldó érintése. “Az Ég taója: áldani.”