2011. április 28., csütörtök
2011. április 25., hétfő
A meditáció abban áll, hogy felfigyelünk arra, hogy van egy (ilyen) Rigpa- állapot. Minden tudati képződménytől megszabadulva, teljes nyugalomban ülünk, mindenféle ragaszkodástól és elterelődéstől mentesen. Azt mondják, a meditáció nem erőlködés, hanem természetes beletagozódás.
A tudat valódi természetének felismeréséből mély együttérzés fakad mindenki iránt, aki nem ismerte még fel, így a Dzogcsenben a meditációt úgy írják le, mint "a bölcsesség és az együttérzés sugárzását, vagy egyesülését".
Düdzsom Rinpocse
http://www.youtube.com/watch?v=0tIBYxed16s
A tudat valódi természetének felismeréséből mély együttérzés fakad mindenki iránt, aki nem ismerte még fel, így a Dzogcsenben a meditációt úgy írják le, mint "a bölcsesség és az együttérzés sugárzását, vagy egyesülését".
Düdzsom Rinpocse
http://www.youtube.com/watch?v=0tIBYxed16s
2011. április 22., péntek
... Ha tehát meg akarunk szabadulni a gondolkodástól és annak konfliktusaitól, akkor végig kell járnunk a gondolkodás útját, s nem szabad félúton megállnunk, mint ahogy azt egyes álmisztikusok teszik, akik mindenféle "transzállapotokba" hipnotizálják magukat, vagy paradoxonokon élvezkednek abban a hiszemben, hogy ezzel "leküzdik" a gondolkodást, s még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy a végére jussanak, vagyis elhatoljanak egészen a gondolkodás határáig, ahonnan legalább egy pillantást vethetnének arra a területre, amely túl van ezeken a határokon.
A gondolkodásban elérjük létünk perifériáját, ahol az út kettéválik, s a végső döntés elé kerülünk; vajon a mélyebb tudatosság útját választjuk-e, amelyen az egyetemes és az egyéni egyre nagyobb tisztasággal képes megvalósulni és beteljesülni - vagy pedig az elszigetelődést, a felszíni tudat szétforgácsolódását, az intellektuális üresjáratot, mely nem ismer más befejeződést, mint az önmegsemmisülést, a végső megszűnést. Ezért, ha a gondolkodás nem is célja, még kevésbé csúcspontja a meditációnak, mégis annak a kiindulópontját képezi. Olyasvalami tehát, ami nélkül a csúcspont soha sem is érhető el. ...
Láma Anagarika Govinda: A korai buddhista filozófia lélektani attitüdje. Orient Press, 1992.
A gondolkodásban elérjük létünk perifériáját, ahol az út kettéválik, s a végső döntés elé kerülünk; vajon a mélyebb tudatosság útját választjuk-e, amelyen az egyetemes és az egyéni egyre nagyobb tisztasággal képes megvalósulni és beteljesülni - vagy pedig az elszigetelődést, a felszíni tudat szétforgácsolódását, az intellektuális üresjáratot, mely nem ismer más befejeződést, mint az önmegsemmisülést, a végső megszűnést. Ezért, ha a gondolkodás nem is célja, még kevésbé csúcspontja a meditációnak, mégis annak a kiindulópontját képezi. Olyasvalami tehát, ami nélkül a csúcspont soha sem is érhető el. ...
Láma Anagarika Govinda: A korai buddhista filozófia lélektani attitüdje. Orient Press, 1992.
2011. április 21., csütörtök
2011. április 17., vasárnap
2011. április 15., péntek
2011. április 7., csütörtök
2011. április 6., szerda
A 3 ALAP
1. Könnyűség
2. Lágyság a FÖLDI ALAP
3. Körkörösség
4. Folyamatos mozgás állandó sebességgel
5. Gyorsaság
6. Lazaság az
EMBERI ALAP
7. Három Erő kifejlesztése
8. Változások megértése
9. Könnyűség és stabilitás érzetének kifejlesztése
10. Helyes légzés kifejlesztése az ÉGI ALAP
11. Tudatosság kifejlesztése
12. Az üresség és nyugalom kifejlesztése
Adj birkáidnak tágas legelőt, hogy terelgethesd őket.
Suzuki, zen mester (angol eredeti)
2011. április 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)