2010. október 31., vasárnap

Taoista történet 2.



- Tanultál-e valaha szárnyak nélkül repülni, fiatalember? – folytatta Kristályforrás.
- Igen, próbálkoztam. Hogyan juthatna valaki a mennybe, ha nem tud repülni?
- Így van, így van. – kuncogott Kristályforrás.
Vékony Kulacs előrehajolt.
- Mi ennek a technikája? – kérdezte.
- A „szárny nélküli repülés” természetesen metafora – már látta is eltűnni Kristályforrás arcáról a színpadias vigyort. – Azt jelenti, hogy valaki felfelé áramoltatja a szellemi esszenciát a gerincében.
- Mi a láthatatlanság titka? – faggatta Kristályforrás.
- Az a titka, hogy annyit kell teljes mozdulatlanságban ülni, mígnem az ember olyanná lesz, mint egy gyík az ágon, amit mozdulatlansága miatt észre sem venni.
- Mutasd meg a mennybe vezető utat – parancsolta Vékony Kulacs.
Szajhung megérintette a homlokát.

Teng Ming-Tao: Taoista történet

 

2010. október 29., péntek

5 elem 2.


Nem véletlen sorrendben sorakoznak egymás után az elemek.  Közöttük létezik egy segítő és egy gátló ciklus. A segítő ciklusban a fa táplálja a tüzet, a tűz táplálja a földet azzal, hogy elégette a fát, a földben ott szunnyad a fém, a fém vizet fakaszt, a víz pedig a fát táplálja. Ha valamelyik elemet növelni szeretnénk, az előtte lévőt kell növelnünk. A gátló ciklusban a víz eloltja a tüzet, a tűz megolvasztja a fémet, a fém kivágja a fát, a fa megköti a földet, a föld pedig gátat szab a víznek. Sokszor használja a kínai orvoslás is ezeket az elveket. Bár európai szemmel furcsának tűnik, de nem elképzelhetetlen, hogy ha kínai orvost keres fel asztmatikus panaszokkal egy beteg, akkor a kínai orvos a tüdő erősítése mellett a vese erősítésére is nagy hangsúlyt fektet. Az öt elem tanának alkalmazásában ugyanis, ha meggyengül szervezetünkben a Víz elem (a hozzá tartozó szerv a vese), akkor nem tudja megfelelően szabályozni a Tűz elemet (a hozzá tartozó szerv a szív), és ez ahhoz vezethet, hogy a Tűz megtámadja a Fémet (a hozzá tartozó szerv a tüdő). 


 http://www.wikinfo.org/index.php/Classical_element
Segítő ciklus
  • A fa táplálja a tüzet;
  • A tűz táplálja a földet;
  • A föld hordozza a fémet;
  • A fém fakasztja a vizet;
  • A víz táplálja a fát.
Gátló ciklus
  • A fa megköti a földet;
  • A föld megfogja a vizet;
  • A víz eloltja a tüzet
  • A tűz megolvasztja a fémet;
  • A fém kivágja a fát.

2010. október 27., szerda


Mivel az Abszolút, az Egyetlen mindenben jelen van, yin és yang váltakozása is fellelhető mindenhol, ugyanakkor csak emberi mikrokozmoszon belül fogható fel a Világmindenség abszolútuma, a kettő dinamikus egyensúlyának hiánya csakis úgy értelmezhető, mint a yin és yang váltakozásának egyensúlyvesztése, befolyásoltsága az emberi elmétől. 


Ha egy fa előtt állsz, és felnézel az egyik vörös levélre, nem fogod látni a többi levelet.
Mikor a szem nem egyetlen levélre néz, és úgy állsz a fa előtt, hogy semmi sincs 
elmédben, az összes levelet korlátlanul láthatod. De ha egyetlen levél lefoglalja a szemet, 
akkor az olyan, mintha a többi ott sem lenne.

Takuan Szohó: A korlátaitól megszabadított elme. A zen mesterének írásai a kard mesteréhez. MX Bt. 1997. 20. o.

2010. október 24., vasárnap


Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa.
Hermész Triszmegisztosz

Az egyetlen világ, amiről beszélni lehet, az a tudatos világmindenség, ami az emberi szellem mikrokozmoszában átélhető. Valamennyi átélt jelenség, melynek végső lényegét nevezi a kínai filozófia Taonak, folytonos változás és áramlás folyamata, egy kozmikus folyamat része, ezért természeténél fogva dinamikus. Ezt jelképezi a yin és yang ellentéte, folytonos váltakozásukat pedig a taiji. 
 




2010. október 21., csütörtök

Yin és yang 2.


Yinből yangba, yangból yinbe haladva a két elem, yin és yang aránya folyton változik 
a térben, csak egyetlen nézőpontból értelmezhetnénk változásukat az adott összetevő 
fogyásának vagy növekedésnek. A tér egy másik helyéről akár épp ellenkezőjét 
tapasztalhatnánk, csakhogy a yin és yang az abszolút térben mozog, külsőleg 
semmihez sem viszonyítva, így nincs is hely, ahonnan szemlélhetnénk. 
A yin és yang maga a mozgás, melynek nincs meghatározható tere. Az ember önmagával 
és környezetével való összhangja jelenti, hogy mindegyik időnek és térnek, minden 
lehetőségnek és viszonylatnak egyszerre adunk helyet.   
Lao-Ce a Tao Te Kingben ezt a külső viszonyítástól mentes keletkezést így írja le:
az Út úgy fordul visszatér
gyöngeségében célhoz ér
a Létből születnek a dolgok mennyi de mennyi
a Lét élete meg a Semmi


  Lao-Ce Tao Te King 40. vers

2010. október 19., kedd

Tao

Lü Dzu (Lü Yen), a mester mondotta: „Az Önmagától-Valót hívjuk Taonak. Taonak nincs neve és nincs alakja. Ő az Örökkévaló Természet, ő az Egyetemes Lélek. Az Örök Természet és az Örök Lélek nem szemlélhető, mert benne lakozik az égi világosságban. Az égi világosság pedig azért nem szemlélhető, mert benne lakozik a két szemmel való térbeli látásban.
Lü Tung-pin (Lü-ce)
AZ ARANYVIRÁG FAKADÁSÁNAK TITKA


Liu Ji-Ming Taoista Ji king című könyvében említi meg, hogy a régi taoista szövegek kifejezetten felhívják a figyelmet, hogy a lineáris időt, és az abban megjelenő jelenségeket, azoknak az emberi élethez való viszonyítását csak, mint metaforát szabad felfogni. Például, ahogy a négy évszak egymást követően megjelenik, az ember születésének, virágzásának, hanyatlásának, halálának metaforájaként. Az „égi idő” azonban a magasabb lehetőségekhez viszonyítja az egyént, és véletlenül sem illeszkedik a földi idő lineáris haladásához.   





 

2010. október 18., hétfő

46. vers



Út halad

az Ég alatt

s lám a versenylovak

is csak trágyát potyogtatnak a földeken

az Ég alatt

nincs is Út

sok harcimén ki tudja honnan

szentelt terekbe jut

vágyuralomnál

nincs nagyobb kín

a bírvágynál

nincs nagyobb tévedés

elégedetlenségnél

zuhogóbb verés

az aki mindazzal beéri amivel csak beérheti

mindennel beéri mindörökre



Lao-Ce Tao Te King 46. vers

2010. október 17., vasárnap

tat tvam asi



„Ez a parányi a mindenség lényege, ez a Valóság, ez a Lélek. Ez vagy Te is, Svétakétu.”
Cshándjoga VI. 8-16.  http://mek.oszk.hu/01300/01326/

Tat tvam asi – ez vagy te.

Ahogy a wuji csak az időn kívül értelmezhető, ugyanúgy az Ez vagy te ideje sem az a valóságos idő, mely vágyat ébreszt egy múlt- vagy egy jövőbeli dolog iránt, és ezzel romboló feszültséget teremt, hanem az az idő, mely otthont teremt egy örök érvényű fogalomnak, az, amely akár hatalmába keríthet egy műalkotás szemlélése, vagy egy taiji forma helyes gyakorlása során. Az az idő, melynek nincsen kezdete és vége, hanem az adott pillanat maga. 
Csak az éppen most teljességének megélése adhat teret a mindenség lényegének megértésére.

2010. október 15., péntek

wuji 3.


A Taiji a Wuji-ból keletkezik,
A mozgás és a nyugalom oka.
A Yin és Yang anyja.
Amikor mozog, kettéválik. Nyugalomban újra egyesül.

 Wang Zong-Yue: Mértékadó tanulmány a Taijiquanról. 


A wuji folyamatosan jelen van. 
A helyes tartás ennek felismerése, a lehetőség állapotának megteremtése. Még nem látjuk a formát, de a pillanat alkalmas a megszületésére.
Majd megjelenik a mozgás. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kell jelennie egy pontnak, egy viszonyításnak, amihez képest megtörténik az elmozdulás. Ezt a folyamatot szimbolizálja a kör, a körben megjelenő pont, a megkülönböztetés létrejötte, majd az ellentét megkülönböztetése, végül pedig az elmozdulás.  


2010. október 14., csütörtök

Taoista történet

"- Nagymester, akkor most létezik a jó és a gonosz, a helyes és a helytelen, vagy nem létezik?
- Miért kérded?
- Mert azt mondtad, minden, amit teszünk, magunk tesszük, és a menny és a pokol a földön van. Ez azt jelenti,  hogy nincs külső hatalom? Ha pedig nincs, ki határozza meg, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen?
...

A jin és jang a világegyetem alapvető kettőssége. egyik sem zárja ki a másikat, sőt, feltételezik egymást. A sötétség létezéséhez fény is kell. Hogy nappal legyen, szükség van éjre. Ha létezik a helyes, kell, hogy legyen helytelen is."

Teng Ming-Tao: Taoista történet


2010. október 13., szerda

wuji 2.


A sok nem képes irányítani a sokat, 
a sok irányítója csak a legkevesebb [= az egy] lehet.
Wang Pi: A hexagramok magyarázatának magyarázata. Kínaiból fordította Tőkei Ferenc  

A Wuji nem tartalmaz viszonylagosat. 
Maga az ITT és MOST, amire nincs mit mondani, szavakkal ki nem fejezhető.
A szó, amivel mégis jelölik a kifejezhetetlent, egy összetétel, 
mely a wu () és a ji () szavakból áll. 
A wu jelentése:  nélkül; nincs; nem létezik; semmi; nemlét, 
a ji jelentése:  tető; tetőpont; legvégső pont; szélső; pólus; kiáramlás. 
Így a wujit magyarul leggyakrabban vég és szélsőség nélküliként, határtalanként, 
vagy ellentmondásmentesként értelmezik.



2010. október 12., kedd

Yin és yang

Yin és yang az egységen belüli viszonyítás.
Létezik egy alap, ez a yin, amihez képest megszületik a mozgás, ez a yang. E kettő kölcsönhatásából jönnek létre, és váltakozásuk tartja életben a dolgokat.
A folyamatosan jelenlévő wuji, újra és újra megadja a lehetőségét az egységen belüli polaritás, szembenállás felismerésére.
Maga a folyamat saját magával párhuzamosan történik, a lenti ábra talán segít világossá tenni, hogy a yin és yang elméletében elszakad egymástól tér és idő. Ideje nem az érzékelt valósághoz kötött, és nem jellemző rá, ami a matematikai időre, mely önmagában véve és lényegének megfelelően, minden külső vonatkozás nélkül egyenletesen múlik. Másképp fogalmazva, nincs időtartama. Az idő maga a változás, egy-egy konkrét időpont pedig az a sajátos viszony, mely az egymást kiegészítő, vagy ellentétes erők között lépnek fel a folyamatban.



Fájl:Tao and yinyang.gif

A tao és a yin-yang kapcsolata.  Fritjof Capra elképzelése alapján

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Tao_and_yinyang.gif&filetimestamp=20080514220233

2010. október 10., vasárnap

wuji


"Egy elv vezéreljen.
(Ha) lengedezel a szélben, hogyan tudnád fejed egyenesen tartani?
(Ha) a Bugyborékoló forrást nem táplálja földalatti ér, ha a deréknak nincs ura,
Akkor halálodig hiába tanulsz."

Ismeretlen szerző: A megértés és alkalmazás éneke. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek taiji-titkai



Minden taiji-forma a wujiból, az alapállásból indul.
A lábak egymás mellé zárva tartják a testet, a térd kissé behajlik, a farokcsontot magunk alá billentjük, hogy a gerinc egészen a fejig a lehető legegyenesebb legyen. A mellkas besüpped, az állat kissé behúzzuk, hogy a fejtető egyenesen az ég felé nézzen. Ha helyes az állás, fejtetőn elhelyezkedő bai hui pont, a gát, a hui yin pont és a talpakon elhelyezkedő yongquan (a Bugyborékoló forrás) pont egymás fölött helyezkedik el.